„Eötvös József (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
76. sor:
[[1840]]-ig a [[Borsod vármegye|Borsod megye]]i [[Sály]]on élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Az 1840-es országgyűlés előtt előbb Budára, később [[Pest (történelmi település)|Pestre]] tette át lakását.{{h|Szinnyei}}
Irodalmi munkásságának kezdete, kiváltképp a ''Karthausi'' című regénye nagy elismerést szerzett neki úgy az irodalomban, mint a közéletben. [[1838]]. [[november 25.|november 25-én]] a [[Kisfaludy Társaság]] is tagjának választotta, amelyet [[1847]]-ben megújított, végül [[1860]]. [[május 24.|május 24-én]] elnökké választották.{{h|Szinnyei}} További kitűnő regényei: ''A falu jegyzője'' (1845), ''Magyarország 1514-ben'' (1847), ''Nővérek'' (1857). Ezekben a regényekben, színdarabban és a Pesti Hírlapban hirdette haladó politikai eszméit.
Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett; pártolóinak élén [[Szemere Bertalan]] állt. Hazatérése után elsőként a fogházkörülmények javításának szükségességéről írt. Jobbára az ő írása nyomán az 1840-es országgyűlés már az egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a börtönviszonyok megjavításának ügyét, ezért országos bizottmányt nevezett ki, amelynek Eötvös is tagja volt.{{h|Szinnyei}} 1840-ben az országgyűlésen mint felsőházi tag szerepelt, az ellenzék soraiban. Mély benyomást keltett műveltségével és szónoki képességével. Egyik első beszédében kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben ezt a beszédét kibővítve megjelentette. Többnyire pártolta és szónoklataival támogatta az alsóház előterjesztéseit. Csak néha tért el pártja nézeteitől, az utókor azonban a legtöbb esetben őt igazolta. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a vallásügy volt, amely végül is az ő önálló – korábban különcnek és gyanúsnak tartott – véleménye alapján került rendezésre.
169. sor:
* A nemzetiségi kérdés (Pest, 1865) [https://archive.org/stream/dienationalitt00etuoft#page/n3/mode/2up Németül]
* B. Eötvös József emlékbeszédei. Magyar irók, államférfiak (Pest, [[1868]]) (Emlékbeszédek: [[Kölcsey Ferenc]], [[Kőrösi Csoma Sándor]], gróf [[Dessewffy József]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Kazinczy Ferenc]], gróf [[Széchenyi István]], [[Reguly Antal]], [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]], gróf [[Dessewffy Emil]]; Elnöki megnyitó beszédek I-X.) [https://archive.org/stream/magyarrks00etuoft#page/n5/mode/2up Online]
* B. Eötvös József költeményei. (Budapest, [[1871]].) ([[Székely Bertalan]] és [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]] rajzaival)
* A vallás- és közoktat. m. k. miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról. ([[Buda (történelmi település)|Buda]], 1870–71) Két rész.
* Für den Glanz des Hauses. Nach einem unvollendeten Romane des Verf. bearbeitet und ergänzt von Adolf Dux (Wien, 1873)
| |||