„Arisztotelész” változatai közötti eltérés

[[I. e. 367]]-ben vagy [[I. e. 366]]-ban, 17 vagy 18 éves korában Athénba ment, s a hagyomány szerint a nagy filozófus, [[Platón]] tanítványa lett annak [[Akadémia (Platón)|Akadémiáján]]. Ám Platón pont ezen évek egyikében elhagyta Athént, és három évig [[Szicília|Szicíliában]] maradt [[II. Dionüsziosz]]nál (az iskolát addig a [[knidoszi Eudoxosz]] vezette), így Arisztotelész 20 éves kora előtt nem lehetett tanítványa Platónnak. Az viszont biztos, hogy kb. 18-20 esztendőt valóban az ő társaságában töltött.<ref>A különböző modern és ókori források szinte mindegyike említi, hogy a fenti időpontban, tizenhét éves korában vagy azután Platón tanítványa lett és mintegy húsz évig az is maradt, de a részletekben eltérnek. <br /> &nbsp; [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. (V. könyv. 1. fej.): ''1a)'' nem ad meg közvetlen datálást (de a megadott adatokból a már említett dátum adódik); de ''2a)''. [[Eumélosz]]ra hivatkozva tizenhét évesnek mondja az akadémiába lépésekor; és ''3a)''. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodóroszt]] idézve, húsz évre teszi tanonckodását. <br /> &nbsp; [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]].[http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] ''1b)''Polüzelusz [[arkhón]]ságára teszi a belépést (i. e. 367/i. e. 366); ''2b)'' 18 esztendősnek állítja a filozófust; ''3b)'' az előző forrással egybehangzóan 20 éves tanítványkodást mond. <br /> &nbsp; ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' ''([http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész szócikk])'', úgy tűnik, részben D. Laertiosz pártjára áll, ''1c)'' ő sem datál, ''2c)'' szintén tizenhét éves kort ír; ''3c)'' viszont az ókori filológussal ellentétben kritikával él és levonja Platón kb. hároméves „külföldi” tartózkodását a húsz évből, és így kap tizenhetet; <br /> &nbsp; Az elismert modern szerző, [[David Ross|Ross]] (''Arisztotelész'', [[Osiris Könyvkiadó|Osiris]], Bp., 2001; 10. old.) ''1d)'' nem ad meg dátumot; ''2d)'' tizennyolc évesnek mondja a filozófust; ''3d)'' tizenkilenc évig tartónak az akadémiai tagságát.</ref>
 
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legkiválóbb tanítványok egyike (Diogenész Laertiosz egyenesen a legkiválóbbnak nevezi). Több szerzőtől is fennmaradtak Platón szájába adott, Arisztotelészt dicsérő jelzők, így mondta őt „az iskola eszének”;<ref>[[Philoponosz]]: ''De aeternitate mundi (contra Proclum)''; VI. 27</ref> házát pedig az Olvasó házának<!--vsz. ammoniostól?-->. Önállósága fokozatosan, de korán megmutatkozott, egyes nézeteiben hamar eltért mesterétől, s ezt nem titkolta; így meglehet, hogy mestere tényleg mondta – olyan elmarasztalásként, amely szintén beillik dicséretnek – hogy „[[Xénokratész]]t sarkantyúzni, Arisztotelészt zabolázni kell."_<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 2. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D2 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Vö.: „Mondják, hogy Arisztotelész rá [Theophrasztoszra] és Kalliszthenészre is alkalmazta ugyanazt az elvet, amit annak idején Platón őrá [Arisztotelészre] és Xenokratészre mondott, nevezetesen, hogy az egyiknek kötőfékre, a másiknak meg ösztökére van szüksége – minthogy Theophrasztosz minden szándékát mértéken felüli okossággal értelmezte; míg a másik természeténél fogva lassabban érő volt”.</ref> A kezdeti baráti viszony valamelyest hűlt ugyan, de Platón haláláig megmaradt, azon ókori forrásokból származó állítások, miszerint barátságuk kifejezett ellenségeskedésbe csapott volna át (amelynek egyetlen megkérdőjelezhetetlenül valós alapja a markáns különbség bizonyos filozófiai tanaikban), a legjobb esetben is túlzás, de még valószínűbb, hogy ellenséges szándékú kitaláció (ld. [[#Legendák a Platónnal való ellentétekről|lentebb]]).<ref name="Pallas" /><ref name="pecz" />
 
" A kezdeti baráti viszony valamelyest hűlt ugyan, de Platón haláláig megmaradt, azon ókori forrásokból származó állítások, miszerint barátságuk kifejezett ellenségeskedésbe csapott volna át (amelynek egyetlen megkérdőjelezhetetlenül valós alapja a markáns különbség bizonyos filozófiai tanaikban), a legjobb esetben is túlzás, de még valószínűbb, hogy ellenséges szándékú kitaláció (ld. [[#Legendák a Platónnal való ellentétekről|lentebb]]).<ref name="Pallas" /><ref name="pecz" />
 
Egyes feltételezések szerint ekkoriban [[Iszokratész]]nél is tanult [[Szónoklattan|retorikát]], aminek az említett szónok elismert mestere volt nemcsak [[Athén]]ban, hanem szerte a hellén kultúra elterjedési területén. Az iszokratészi hatást műveiben még olyan szerzők is elismerik, akik az Iszokratész-tanítványságnak nem látják bizonyítékát – mint pl. [[David Ross]]; tény, hogy ''Rétorika'' c. művében egy szerzőt sem idéz többször, mint a híres szónoklattan-tanárt.<ref name="ross10"/>
Névtelen felhasználó