Főmenü megnyitása

Módosítások

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legkiválóbb tanítványok egyike (Diogenész Laertiosz egyenesen a legkiválóbbnak nevezi). Több szerzőtől is fennmaradtak Platón szájába adott, Arisztotelészt dicsérő jelzők, így mondta őt „az iskola eszének”;<ref>[[Philoponosz]]: ''De aeternitate mundi (contra Proclum)''; VI. 27</ref> házát pedig az Olvasó házának<!--vsz. ammoniostól?-->. Önállósága fokozatosan, de korán megmutatkozott, egyes nézeteiben hamar eltért mesterétől, s ezt nem titkolta; így meglehet, hogy mestere tényleg mondta – olyan elmarasztalásként, amely szintén beillik dicséretnek – hogy „[[Xénokratész]]t sarkantyúzni, Arisztotelészt zabolázni kell."_<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 2. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D2 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Vö.: „Mondják, hogy Arisztotelész rá [Theophrasztoszra] és Kalliszthenészre is alkalmazta ugyanazt az elvet, amit annak idején Platón őrá [Arisztotelészre] és Xenokratészre mondott, nevezetesen, hogy az egyiknek kötőfékre, a másiknak meg ösztökére van szüksége – minthogy Theophrasztosz minden szándékát mértéken felüli okossággal értelmezte; míg a másik természeténél fogva lassabban érő volt”.</ref>
 
" A kezdeti baráti viszony valamelyest hűlt ugyan, de Platón haláláig megmaradt, azon ókori forrásokból származó állítások, miszerint barátságuk kifejezett ellenségeskedésbe csapott volna át (amelynek egyetlen megkérdőjelezhetetlenül valós alapja a markáns különbség bizonyos filozófiai tanaikban), a legjobb esetben is túlzás, de még valószínűbb, hogy ellenséges szándékú kitaláció (ld. [[#Legendák a Platónnal való ellentétekről|lentebb]]).<ref name="Pallas" /><ref name="pecz" />
 
Egyes feltételezések szerint ekkoriban [[Iszokratész]]nél is tanult [[Szónoklattan|retorikát]], aminek az említett szónok elismert mestere volt nemcsak [[Athén]]ban, hanem szerte a hellén kultúra elterjedési területén. Az iszokratészi hatást műveiben még olyan szerzők is elismerik, akik az Iszokratész-tanítványságnak nem látják bizonyítékát – mint pl. [[David Ross]]; tény, hogy ''Rétorika'' c. művében egy szerzőt sem idéz többször, mint a híres szónoklattan-tanárt.<ref name="ross10"/>
Névtelen felhasználó