„A Szent Korona tudományos kutatásának története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Nemzeti (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
kékít
79. sor:
Alfred Boeckler viszont szakított azzal a hagyományos felfogással, amely a „latin koronát” legalább alkotórészei eredetét tekintve István személyéhez kívánta kötni. Álláspontja szerint a korona tetején lévő Pantokrátor Krisztus kép a görög koronán szereplő bizánci Pantokrátornak a latin másolata, és annál ''később'' készült. Az apostolok képmásai pedig a 12. századi román stílus világába illenek. Boeckler szerint a latin korona pántjainak rekeszzománcai összefüggést mutatnak a 11. századi [[Monomakhosz-korona|Monomakhosz-koronával]], ezért csak ott készülhettek, ahol az hozzáférhető volt, azaz Magyarországon.{{refhely|Bertényi|34. oldal|azonos=B34}}
 
[[Deér József]] alkotta talán az eddigi legnagyobb terjedelmű kötetet a magyar királyi korona létrejöttének körülményeiről. Munkája 1966-ban Bécsben jelent meg ''Die Heilige Krone Ungarns'' címmel (magyarul: Magyarország Szent Koronája. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005). Hatalmas művészettörténeti anyag elemzése nyomán vonja le következtetéseit, miszerint a latin korona apostolképei a román stílusú művészet fejlődésének későbbi szakaszából, a 13. század első feléből származnak, és Magyarországon készültek. Az addig használatos magyar királyi koronát ugyanis [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] halála után lánya, [[Árpád-házi Anna szlavónmacsói bánnéhercegné|Macsói Anna]] elrabolta és elvitte az országból.{{refhely|Tóth 1999|33. oldal}} Ezért kellett az 1270-es években új koronát készíttetni. A latin korona eredetileg szerinte sem korona volt, hanem más rendeltetésű tárgy. Az átalakításnak estek áldozatul a hiányzó apostolok képei.{{refhely|azonos=B34}}
 
Deér rendkívül alapos munkája nagy hatást gyakorolt a koronakutatás egészére, de fő állításait a kutatók nagy többsége nem fogadta el. Kétségtelen, hogy minden művészettörténeti párhuzam kialakításában és elfogadásában nagy szerepet játszanak a szubjektív elemek. [[Vajay Szabolcs]] úgy nyilatkozott, hogy a 13. századi datálás „késeinek látszik, és csak az absztrakt stíluselemek spekulatív összehasonlításából adódott kombináció”. Vajay, csakúgy mint Oberschall Magda, továbbra is lehetségesnek tartotta a latin korona elemeinek István-kori eredeztetését, de megvizsgálandónak tartotta a 12. század eleji keletkezés lehetőségét is.
 
Vajay vetette fel azt a lehetőséget, hogy nem a latin korona elemei, hanem maga a fejék tetején álló kereszt származhatott Szent Istvántól. Eszerint [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] nem vitte magával a [[ménfői csata|ménfői csatába]] az országalmát, így az nem is kerülhetett a vesztes csata után Rómába István eredeti koronájával és a lándzsával együtt. II. Béla alakíthatta át az országalma glóbuszát úgy, hogy bizánci trónigényének megfelelően az egyházi és a világi hatalmat egybefogó kettős keresztet tétetett rá. Az addig azon lévő római keresztet, mint István királytól származó ereklyét, a korona tetejére szereltette.
 
A korona több kutatója jutott arra a következtetésre, hogy a latin korona Szent István egykori ereklyetartójából eredeztethető. Ehhez történelmi párhuzamot ad, hogy [[I. Ulászló magyar király]] 1440. évi [[koronázás]]akor nem állt rendelkezésre a Szent Korona, ezért a magyar egyházi és világi előkelők úgy döntöttek, hogy Szent István akkori ereklyetartójáról leveszik a koronát és azzal avatják fel az új királyt.