„Lator László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória:Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai
11. sor:
Versekkel a ''Magyarok'' és a ''Válasz'' című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, [[1992]]-től alapító tagja a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia|Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának]]. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelenik a [[Magyar Rádió]]ban és a [[Magyar Televízió]]ban. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, ''A magyar költészet kincsestárá''t. A [[Holmi (folyóirat)]] 1989-es alapításától fogva a lap szerkesztőbizottságának tagja.
 
Bár már az [[1940-es évek]] 2.második felében elkészül és megjelenésre vár egy kötete, első verseskönyve, a ''Sárangyal'' csak [[1969]]-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként van jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordít [[Alekszandr Alekszandrovics Blok|Alekszandr Blok]], [[Mihail Jurjevics Lermontov|Lermontov]], [[Paul Celan]] verseiből, válogatott műfordításait ''Kalandok, szenvedélyek'' címen adják ki. Számos antológiát szerkeszt, köztük a ''Gyönyörök sötét kútjai''t a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei [[1997]]-ben jelennek meg.
 
Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. [[Domokos Mátyás (irodalomkritikus)|Domokos Mátyás]] azt írja erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. Ma már méltán elismert költő, de az [[1960-as évek]] végén még fölfedezésszerűen hangoznak a pályatárs [[Fodor András (költő)|Fodor András]] szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”.