„Márk Gergely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar Örökség díj törölt sablonjainak eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
Bővítés
1. sor:
{{forma}}{{nincs forrás}}
{{Személy infobox
|típus=
47 ⟶ 46 sor:
|alsablon=
}}
'''Márk Gergely''' ([[Magyarrégen]], [[1923]]. [[október 27.]] – [[Budapest]], [[2012]]. [[november 28.]]) , okleveles, gyémántgyémántdiplomás diplomás kertészmérnök[[kertész]]mérnök, gyógynövény- és rózsanemesítő.
 
[[Erdély]]ből, [[Maros megye|Maros megyéből]] származott, a [[Rózsa|rózsák]] és városi [[Park|park]]ok iránti szeretetét innen hozta. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. [[1950]] és [[1981]] között a [[Kertészeti Kutató Intézet]] tudományos munkatársa volt, ahol létrehozta Európa legnagyobb rózsakertjét. Nyugdíjba vonulása után életműve kiteljesedett, saját kertjében mintegy 480 növényt nemesített ki ezekben az években. Utolsó nagy munkáját, a budapesti [[Szent István park]] rózsakertjét [[2010]]-ben, csaknem 90 évesen adta át.<ref>{{cite web |url=https://web.archive.org/web/20130713045900/http://www.fokert.hu/mark_gergely_emlekere |title=Márk Gergely emlékére. |date= |accessdate= |author= |authorlink= | publisher=Főkert |work= |format= }}</ref>
 
Négy könyv szerzője, több hazai és nemzetközi elismerés kitüntetettje, az első hazai növényi találmány megalkotója volt. Életútján végigkísérte felesége, Márk Gergelyné, aki szintén kertész volt.
 
==Életrajza==
1923. október 27-én született [[Erdély]]ben, Magyarrégenben. 1937-ben [[Marosvásárhely]]en kezdte kertész tanulmányait, amit a negyvenes évek elején Baján folytatott, és Budapesten fejezett be az Asztalos János Kertészeti Szakközépiskola jogelődjében 1946-ban. Budapesti tanulmányait katonai szolgálat miatt kényszerült megszakítania, hiszen 1944-ben behívták katonának, és Dániában angol hadifogságba esett. A fogságból megszökve 1945 karácsonyában tért haza.
 
Szüleinek földje volt a [[Maros]] partján. Kertészeti tanulmányait [[1937]]-ben [[Marosvásárhely]]en kezdte, ahol számos gyönyörű városi park volt, majd [[Észak-Erdély]] felszabadulása után, a negyvenes évek elejétől [[Baja|Baján]], illetve Budapesten folytatta. [[1944]]-ben behívták katonának. [[Dánia|Dániába]] vetődött, ahol angol hadifogságba esett. A fogságból megszökve [[1945]] karácsonyában tért haza, így tanulmányait csak [[1946]]-ban a Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskolában<ref>Napjainkban: Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola (Zugló).</ref> fejezte be.
1946-ban az érettségi vizsga után sikeresen felvételizett az Agártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karára.
Egyetemi tanulmányainak, illetve megélhetésének finanszírozása érdekében a tanulás mellett vagonkirakást folytatott, sokszor két műszakban is.
1950-ben végzett az egyetemen, és még ebben az évben Domokos János professzor úr hívására, az akkor induló Kertészeti Kutató Intézetben helyezkedett el a Dísznövény osztályon. Innen ment nyugdíjba 1981 január elején, mint az osztály helyettes vezetője.
 
Az érettségi vizsga után sikeresen felvételizett az [[Agártudományi Egyetem]] Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karára. Bár ösztöndíjas volt, egyetemi tanulmányainak és megélhetésének a finanszírozása érdekében a tanulás mellett a [[Déli pályaudvar]]nál vagonkirakást vállalt, sokszor két műszakban is. [[1949]]-ben nősült, évfolyamtársnőjét vette feleségül. Feleségével két lányt neveltek, akik révén később számos unokájuk és dédunokájuk született.
Munkássága kezdetén összegyűjtötte a Magyarországon fellelhető rózsafajtákat, amit kezdetben a györgyházai területen helyeztek el. A begyűjtött fajtákat megfigyelve tulajdonságaikat rendszerezte, fenológiai értékmérőt dolgozott ki.
1959-ben nyílt meg a Kutató Intézetben az első rózsa kiállítás a Györgyháza nevű épületben.
 
Egyetemi diplomáját [[1950]]-ben szerezte meg. Ezt követően az akkor induló [[Kertészeti Kutató Intézet]] dísznövény osztályán kezdett dolgozni tudományos munkatársként, ahová [[Domokos János]] professzor hívta. Innen ment nyugdíjba [[1981]] januárjának elején az osztály helyettes vezetőjeként, tudományos főmunkatársi beosztásban. Pályafutása során a [[rózsa]] nemzetközi hírű szakértőjévé vált.
Budatétényben a Rosárium megnyitása 1963 májusában volt. Fénykorában a gyűjtemény kb. 2700 fajtát mutatott be.
Első fajtája a "Budatétény" 1963-ban Hamburgban aranyérmet nyert az IGA-n, ami Magyarországon 1967-ben lett államilag elismert fajta.
Nyugdíjazását követően a nemesítést folytatta. Rózsáit híres magyar emberekről, a Magyar Királyság területén elhelyezkedő településekről, földrajzi helyekről nevezte el.
Saját erőből Törökbálinton létrehozta a "Magyar Rózsák Kertje"-t, amely nemesítői tevékenységének színtere, és bemutatója.
Fajtái közül kiemelkedik az "Árpád-házi Szent Erzsébet emléke" nevű park/futó rózsája mely Rómában 2000-ben aranyérmes lett.
 
Kilencvenéves korában, 2012. november 28-án hajtotta fejét örök nyugalomra, a felsővízivárosi [[Szent Anna-templom (Budapest)|Szent Anna-plébánia]] urnatemetőjében nyugszik.<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_2012_12/?pg=161&layout=s |title=Családi gyászjelentés. Magyar Nemzet, 2012/335. szám (75. évf.), 18. |date=2012-12-08 |accessdate=2019-03-15 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>
Kilencvenéves korában, 2012. november 28-án hajtotta fejét örök nyugalomra.
 
== Munkája ==
 
Növénynemesítő és kertépítő munkájában tudatosan követte a magyar történelmi hagyományokat. Példaként [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] király Európa-szerte híres kertjei, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 300 rózsafajtát tartalmazó budai rózsakertje, [[Geschwind Rudolf]] világhírű [[Korpona (Szlovákia)|korponai]] erdőmester, [[Mühle Árpád]] temesvári kertész, valamint [[Schikker Sándor]], [[Fekete Antal (kertész)|Fekete Antal]], [[Réthy József]] és [[Gillemot Vilmos]] munkássága áll előtte. Úgy tartotta, hogy a növénynemesítés növeli Magyarország hírnevét, ezért a hazaszeretet is hajtotta munkájában.
 
=== Gyűjtemények, kertek ===
 
Munkássága kezdetén összegyűjtötte a [[Magyarország]]on akkor fellelhető 1200 [[Rózsa (növény)|rózsa]]fajtát (taxonokat). Gyűjteményét a budatétényi Györgyháza (ma [[György-villa]]) kertjében helyezte el, s külföldről származó növényekkel gyarapította. A begyűjtött fajtákat megfigyelve rendszerezte tulajdonságaikat és [[fenológia]]i értékmérőt dolgozott ki.
 
Első rózsakiállítását [[1959]]-ben rendezte meg a Kertészeti Kutató Intézet Györgyháza nevű épületében. A szervezésben barátai segítették. [[Forray Gábor (díszlettervező)|Forray Gábor]] díszlettervező, az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] munkatársa tervezte a plakátokat, [[Somogyi József (szobrász)|Somogyi József]] szobrászművész pedig vázákat készített és szobrokat adott. Később ebből fejlődött ki a [[Budatétényi szoborpark]].<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarorszagUj_1978_1/?pg=740&layout=s |title=Rózsa a kapuban. Magyarország, 1978/23. (15. évf.), 21. |date=1978-06-04 |accessdate=2019-03-15 |author=Szatmári Jenő István |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>
 
Az évente megrendezett kiállítást [[1960]]-ban [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] is meglátogatta. Élve a ritkán adódó lehetőséggel, a pártfőtitkár személyes segítségét kérte, hogy létrehozhassa Magyarország első nagy rózsagyűjteményét. A kert tervezésében [[Ormos Imre|Ormos Imrével]] dolgozott együtt,<ref>{{cite web |url=https://fruitresearch.naik.hu/gyki-budatetenyi-rozsakert |title=Budatétényi Rózsakert. NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet |date= |accessdate=2019-03-15 |author=Boronkay Gábor |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref> s [[1963]] májusában nyitotta meg [[Budatétény]]ben a Cigány-villa területén. A [[Budatétényi Rózsakert]] (''Rozárium'') 1950 és [[1980]] között Európa legnagyobb rózsakertje volt. Több, mint 2700 rózsafajtát mutatott be és évente 50&nbsp;000 látogató kereste fel. Hat hektár területet foglalt el, ami az [[Rendszerváltás Magyarországon|1990-es rendszerváltás]] zavaros éveiben, a [[Horn-kormány]] idején két hektárra zsugorodott.
 
Mivel nyugdíjazása után a Kertészeti Kutató Intézet felhagyott a rózsanemesítéssel, sohasem tért ide vissza és önerőből saját gyűjteményt alapított. Nemesítői tevékenységének színtere és bemutatótere a [[Magyar Rózsák Kertje]] lett [[Törökbálint]]on. Saját növényein kívül itt őrizte Geschwind Rudolf 32 fennmaradt fajtáját is.
 
[[2010]]-ben 240 fajtát felsorakoztató rózsaültetvényt hozott létre Budapesten a Szent István parkban.
 
=== Rózsanemesítés ===
 
Haláláig mintegy 600 törzskönyvezett fajtát nemesített, ezek közül 190 állami elismerést kapott. Első saját nemesítésű fajtája, a „Budatétény” halvány barackszínű, a Magyarországi forró, száraz klímát is jól bíró fajta. 1963-ban [[Hamburg]]ban aranyérmet nyert az IGA-n (''Internationale Gartenausstelung'') és [[1967]]-ben államilag elismert fajta lett. Rózsáit híres magyar emberekről, a [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] előtti [[Magyar Királyság]] területén elhelyezkedő településekről, földrajzi helyekről nevezte el. A névadók között van pl. [[Árpád-házi Szent Margit]], [[Szent Kinga]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[Szent Imre]], [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Kolozsvár]], [[Szabadka]], továbbá [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] író. Fajtái közül kiemelkedik az [[Árpád-házi Szent Erzsébet]] emléke nevű park-, illetve futórózsa, mely [[Róma|Rómában]] [[2000]]-ben aranyérmes lett.
 
Munkáját mindvégig feleségével közösen végezte, aki ugyancsak a Kertészeti Kutató Intézet munkatársa volt. „Mami” nevű rózsáját neki ajánlotta.
 
=== Gyógynövények ===
 
Saját nemesítésű gyógynövényei közül hat kapott állami elismerést. Legjelentősebb a [[Digitalis lanata]] („Dilacte”) fajta, melyet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) és a Találmányi Hivatal is elfogadott. Ez volt az első magyar növényi találmány.
 
Foglalkozott a [[Vinca minor]]ral és a [[Vinca rosea]]val is, ezekből készült a Cavinton gyógyszer alapanyaga. Mivel a hatóanyagot időközben szintetikus úton előállították, a termesztésük nem folytatódott.
 
1981-től tíz éven át a CAOLA részére is nemesített inszekticid (rovarölő) hatású növényeket. A szelektált [[Tanacetum vulgare|Tanacetum]]ot az egyik készítményében eredményesen tudták felhasználni.
 
=== Művei ===
 
* ''A rózsa.'' Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest (1959), 317 o.
* ''Die Rose.'' VEB Landwirtschaftsverlag, Berlin (1962). Német nyelvű, 1964-ben ezüstérmet nyert Párizsban.
* ''Kis rózsakönyv.'' Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (1966), 317 o.
* ''Rózsák zsebkönyve.'' Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest (1976), 256 o. ISBN 963-230-501-9
* (Feleségével közösen) ''Magyar rózsák könyve.'' Mezőgazda Kiadó, Budapest (2004), 169 o. ISBN 963-286-156-6
 
== Kitüntetései ==
 
* [[Magyar Örökség díj]], 2008
* [[Magyar Köztársasági Érdemrend]], 2007
* [[Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt]], 1999
* [[Munka Érdemrend]] arany fokozata, 1983
* Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1979
 
== Szakmai elismerések ==
 
* Arany János Közalapítvány a Tudományért Darányi Ignác szakkuratórium díj, 2002
* Fleischmann Rudolf díj
* Magyar Gyula emlékérem
 
== Emlékezete ==
 
* [[2011]]-ben [[Mohi Sándor]] dokumentumfilmet készített az életéből A Rózsaember: Márk Gergely címmel.<ref>{{cite web |url=https://port.hu/adatlap/film/tv/a-rozsaember-mark-gergely-a-rozsaember-mark-gergely/movie-139009 |title=A Rózsaember: Márk Gergely |date= |accessdate=2019-03-15 |author= |authorlink= | publisher=port.hu |work= |format= }}</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
==További információk==
 
*http://www.rozsamarkgergely.hu/mark_gergely.html
*{{cite web |url=http://www.rozsamarkgergely.hu/mark_gergely.html |title=Márk Gergely weblapja. |date= |accessdate=2019-03-15 |author= |authorlink= | publisher= |work= |format= }}
*http://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-mark-gergely-az-arpad-hazi-szent-erzsebet-emleke-rozsafajta-nemesitoje
*{{cite web |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-mark-gergely-az-arpad-hazi-szent-erzsebet-emleke-rozsafajta-nemesitoje |title=Elhunyt Márk Gergely, az „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke” rózsafajta nemesítője. |date=2012-12-14 |accessdate=2019-03-15 |author=Magyar Kurír Katolikus Hírportál |authorlink= | publisher= |work= |format= }}
*https://web.archive.org/web/20080705105414/http://www.heritagerosefoundation.org/4resources/Rosa%20Mundi/4/RM4_Mark.pdf
*{{cite web |url=http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=233 |title=Márk Gergely rózsanemesítő munkássága I. |date= |accessdate=2019-03-15 |author=Derzsy Gáborné & Vica |authorlink= | publisher= |work= |format= }}
*https://web.archive.org/web/20130713045900/http://www.fokert.hu/mark_gergely_emlekere
*{{cite web |url=http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=238 |title=Márk Gergely rózsanemesítő munkássága II. |date= |accessdate=2019-03-15 |author=Derzsy Gáborné & Vica |authorlink= | publisher= |work= |format= }}
*http://www.port.hu/a_rozsaember:_mark_gergely/pls/w/films.film_page?i_film_id=139009
 
*http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=233
== Forrás ==
*http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=238
 
* {{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_2008/?pg=543&layout=s |title=A magyar rózsanemesítő. Találkozás a Magyar Örökség-díjas Márk Gergellyel. Honismeret, 2008/5. (36. év.), 61-63. |date=2008-10 |accessdate=2019-03-15 |author=Zika Klára |authorlink= | publisher= |work= |format= }}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:Magyar növénynemesítők]]
[[Kategória:Magyar kertészmérnökök]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]]
[[Kategória:1923-ban született személyek]]
[[Kategória:2012-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar növénynemesítők]]