„Várnai Zseni” változatai közötti eltérés

1908-ban végzett az [[Országos Színészegyesület]] Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását [[tisztviselő]]ként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a [[munkásmozgalom]]mal. Első és legismertebb, ''Katonafiamnak'' című verse<ref>Döbrentei Kornél "Nyílt levél Szent István királyhoz" c. írásában (2004. augusztus 15., Nagyboldogasszony napja) a következőket jegyzi meg: "Szegény Várnai Zseni költőnő, nemzetközi propaganda édesanyánk írta, mégha hamis akkusztikával is: Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek." Döbrentei talán arra is akart célozni, hogy a "lőni" ige felszólító módja egyes szám második személyben "lőj", bár én nem vagyok abban biztos, hogy ez a mai helyesírási szabály 1912-ben is így volt-e. A vers itt olvasható: [http://magunk.hu/index.php?option=com_ccboard&view=postlist&forum=6&topic=1775&Itemid=180].</ref> 1911-ben jelent meg a [[Népszava|Népszavában]], amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az [[Őszirózsás forradalom|őszirózsás forradalmat]] előkészítő baloldali propagandisták a ''Világosság'' nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború közt az erdélyi [[Zsidó Jövő]] és a Nőmunkás közölte verseit. 1943–1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A [[második világháború]] után rövid ideig a [[Kossuth Népe]] és az [[Új Idők]] szerkesztőségében dolgozott.

Költészetében a politik aipolitikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme.