„Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(kékít)
 
===A francia–magyar szövetség megkötése: 1500–1501===
[[Fájl:Europe1500-hu.svg|bélyegkép|jobbra|550px|Európa az 1500-as évek elején, a francia–magyar szövetség idején és a Foix–Jagelló házasság megkötésekor]]
[[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]], aki a magyar királyi címet is viselő, fent említett [[I. Lajos orléans-i herceg]] unokája volt, erőteljes [[Velencei Köztársaság|velencei]] támogatás mellett a [[Oszmán Birodalom|török]] elleni szövetség fejében házassági ajánlatot tett az épp frissen elvált [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlónak]], miután a Borgia pápa, [[VI. Sándor pápa|VI. Sándor]] [[1500]]. [[április 7.|április 7-én]] felbontotta [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] mindkét, [[Brandenburgi Borbála magyar királyné|Brandenburgi Borbálával]] és [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixszal]] [[bigámia]] terhe alatt kötött házasságát hathatós [[Velencei Köztársaság|velencei]] ráhatásra. A pápa a francia király első házasságát is érvénytelenítette [[1498]]-ban, és ezért XII. Lajos a pápa házasságon kívül született fiát, [[Cesare Borgia]] [[bíboros]]t kinevezte Valentinois hercegévé, és az egyházból való kilépése után [[1499]]-ben összeházasította [[III. János navarrai király]] húgával, [[Albret Sarolta valentinois-i hercegné|Albret Saroltával]], aki a francia királyné, [[I. Anna breton hercegnő]] elsőfokú unokatestvérének, [[I. Katalin navarrai királynő]]nek volt a sógornője. A szövetség a magyar, a francia és a lengyel király, [[Sándor lengyel király|I. (Jagelló) Sándor]] között [[1500]]. [[július 14.|július 14-én]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] köttetett meg.<ref name=autogenerated2>Lásd Kropf (1895)</ref> A tárgyalások folytatásaként [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[1500]]. [[július 30.|július 30-án]] követséget küldött a francia királyhoz menyasszonynézőbe Cseh György nevű cseh [[kamarás]]a személyében,<ref>Latinul [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] megbízólevelében: ''Georgius Beschiin'', Vö. Kropf (1895), csehül: ''Jiří Běšín z Běšin'', Vö. Kšír (2001). A magyar elnevezésére l. Fógel (1913).</ref> aki szeptember végén érkezett [[Blois]]-ba, ahol a francia király tartózkodott. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] követe megtekintette a király két nőrokonát,<ref>[[XII. Lajos francia király|XII. Lajosnak]] ebben az időben még csak egy egyéves lánya volt, [[I. Klaudia breton hercegnő|Klaudia]] ([[1499]]–[[1524]]), későbbi francia királyné és anyja révén [[Bretagne uralkodóinak listája|Bretagne uralkodó hercegnője]], valamint a ringló gyümölcs névadója. Francia királyi hercegnő pedig épp egy sem volt eladósorban, így kerültek a figyelem középpontjába a francia király és királyné unokahúgai.</ref> a két eladó lányt, Candale-i Annát és [[Foix Germána aragóniai királyné|Foix Germánát]], és magával vitte azok arcképeit.<ref>Ez a kép nem maradt fenn Annáról.</ref> [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] hosszas habozás után, mert a leírások szerint mindkét lány nagyon csinos volt – vagy más vélemény alapján egyik menyasszonyjelölt sem tetszett Ulászlónak –, végül Annát választotta, valószínűleg csak az életkora miatt, hiszen Anna ekkor már a 18. életévébe lépett, míg Germána<ref>Germána navarrai királyi hercegnőt [[1505]]-ben, mikor 13–17 éves lehetett, eljegyezték az [[1504]]-ben, első felesége, [[I. Izabella kasztíliai királynő|Katolikus Izabella]] királynő halálával megözvegyült nagynagybátyjával, [[II. Ferdinánd aragóniai király|Katolikus Ferdinánddal]], a nagyanyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő]]nek az öccsével, és a rá következő évben, [[1506]]-ban kötötték meg a tényleges házasságukat.</ref> még a 14. életévét sem töltötte be, bár már 12 éves korától eladósorba került, viszont Annától várhattak hamarabb trónörököst, ami az előnyös politikai kapcsolatok mellett szintén fontos tényező volt egy ideális menyasszonyjelöltnél. [[1501]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[Tolna|Tolnán]] ratifikálta a francia királlyal kötött szövetséget.<ref name=autogenerated3>Vö. Wenzel (1877) és Kropf (1895).</ref>
 
A francia–magyar házasság [[1502]]-ben már megvalósult. Anna így a Magyarország és [[Franciaország]] között kötött szövetség következtében lett Magyarország királynéja [[1502]]-ben.
[[1502]]. [[október 19.|október 19]]-én a király parancsba adta, hogy a soproniak 300 arany[[forint]]tal járuljanak utólagosan hozzá az esküvői kiadásokhoz.<ref>Lásd Házi (1928: 26).</ref>
Az [[Oszmán Birodalom]] elleni támadás ugyan nem valósult meg, amit a [[Velencei Köztársaság]] is erőteljesen támogatott, de a kisebb összezörrenések ellenére a két fél között a szövetség tartósnak bizonyult még Anna királyné [[1506]]-ban bekövetkezett halála után is az [[1508]]-ban létrejött [[cambrai-i liga]] tartamáig, [[1510]]-ig a két uralkodó, XII. Lajos ([[1515]]) és II. Ulászló ([[1516]])között haláláigfennállt. Magyarország támogatta Franciaországnak a [[Nápolyi Királyság]] megszerzésére irányuló törekvéseit is [[1501]]-től [[1504]]-ig. A házasság Magyarország számára az utódlás szempontjából is sikeres volt, hiszen két gyermek is született belőle, és ami a legfontosabb volt a korban, fiúörökös is származott a házasságból. Mindkét gyermeket a francia királyi pár után nevezték el. Az [[1503]]-ban született [[Jagelló Anna magyar királyné|Annát]] [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Anna]] francia királyné tiszteletére nevezték el, bár kétségkívül a hercegnő édesanyját is Annának hívták. A trónörököst pedig [[XII. Lajos francia király]] után keresztelték [[II. Lajos magyar király|Lajosnak]], még ha nagy királyunk, [[I. Lajos magyar király]] emlékét idézte is fel a magyarok előtt ez a névválasztás. Az egyetlen tragikus pont a két nép szövetségében Anna királyné korai halála, ami nagy űrt hagyott a nép körében rendkívül népszerű királyné után.
 
==Jegyzetek==