„Szicíliai Királyság” változatai közötti eltérés

→‎A Hohenstaufok királysága: A pápákat ugyanis nyugtalanította
(→‎A Hohenstaufok királysága: A pápákat ugyanis nyugtalanította)
[[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] [[1197]]-ben mindössze háromévesen került a szicíliai trónra, ami súlyos politikai válságot idézett elő a királyságban. Nagybátyja, Sváb Fülöp, sietett segítségére, azáltal, hogy Markward von Anweilert, [[Ancona]] [[őrgróf]]ját nevezte ki a fiatal király mellé tanácsadónak. Időközben [[III. Ince pápa|III. Ince]] pápa megerősítette a [[pápa (egyházfő)|pápai]] hatalom befolyását a Szicíliai Királyságban, de elismerte Frigyes jogait. A pápai hatalom az elkövetkező években folyamatosan vesztett befolyásából.
 
A [[Stauf-ház|Hohenstauf-ház]] uralkodása azonban nem volt biztosítva. III. Briennei Walter feleségül vette [[I. Tankréd szicíliai király|Tankréd]] lányát és [[1201]]-ben a Szicíliai Királyság ellen indította hadait. [[1202]]-ben sikeresen legyőzte a királyságot védelmező Paleariai Walter és Vohburgi Dipold seregeit. A király tanácsadója, Markward von Anweiler is életét vesztette a háborúban, így az ifjú király Capparonei Vilmos befolyása alá került, aki a [[Pisai Köztársaság|pisaiak]] érdekeit képviselteképviselő [[Capparonei Vilmos]] befolyása alá került. Később Dipold és Walter és egymás ellen fordultakfordult, aminek Dipold [[1207]]-es elfogatása vetett véget. Egy évtized múlva, amikor az ifjú király hivatalosan is elfoglalta a trónt és, a hatalmi harcok is elcsitultak.
 
[[II. Frigyes német-római császár|Frigyes]], nagyapja, II. Roger jogi reformjaira támaszkodva uralkodott. Hozzáértésének kitűnő bizonyítéka a ''melfi alkotmány'', más néven ''Liber Augustalis'', amelyet [[1231]]-ben hirdetett ki. Ez hosszú ideig példaértékű volt az európai uralkodók számára, egyúttal az írott joggyakorlat előfutára is lett. [[II. Frigyes német-római császár|Frigyes]] idejében vált a Szicíliai Királyság abszolutisztikus monarchiává, [[Európa]] első központosított államává. Ekkor épült fel a híres [[Castel del Monte]]. [[1224]]-ben alapították meg a [[nápoly]]i egyetemet, amely évszázadokon át Dél-Itália egyetlen hasonló jellegű intézménye volt és amely napjainkban Frigyes nevét viseli.
 
[[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] törvénytelen fiát, [[I. Manfréd szicíliai király|Manfrédot]] jelölte ki [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília régensévé]]. Ő összesen 16 évig uralkodott, ennek második felét már királyként, miután a bátyja, [[IV. Konrád német király|Konrád]] [[1254]]-ben meghalt, és az ő fiát, [[III. Konrád jeruzsálemi király|Konradin]]t megfosztotta trónjától. A [[Stauf-ház|Hohenstaufok]] szicíliai uralma [[1266]]-ban ért véget [[III. Konrád jeruzsálemi király|Konradin]] kivégzése és az [[Anjou-ház|Anjouk]] inváziója miatt.
 
A pápákat ugyanis nyugtalanította, hogy északról és délről is a [[Stauf-ház|Hohenstaufok]] királyságai határolják országukat, ezért [[IV. Orbán pápa]] szerződött [[I. Károly nápolyi király|Anjou Károllyal]], [[IX. Lajos francia király]] testvérével, hogy támogatja trónigényét Szicíliára. A szerződés nemcsak a [[Laterán]] függetlenségét biztosította, de [[Szicília]] és [[Nápoly]] hűbérurává is tette a pápát. Orbán halála után a tárgyalásokat utóda, [[IV. Kelemen pápa|IV. Kelemen]] folytatta. Anjou Károly 1265 végén erős sereggel jelent meg [[Róma|Rómában]]. Kelemen követeivel újra megerősítette a szerződés pontjait, majd [[1266]]. [[január 6.|január 6-án]] a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]] Nápoly királyává koronázták. [[1266]]. [[február 22.|február 22-én]] a [[beneventói csata|beneventói csatában]], a kor egyik legvéresebb ütközetében Károly győzedelmeskedett; a harcmezőn holtan találták Manfrédot is. Megkezdődött az [[Anjou-ház]] uralma.
 
== Anjou és Aragóniai királyság ==