„Magyarország földrajzi középtájai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Magyarország [[Természetföldrajz|természetföldrajzi]] felosztásának középső szintjét adják a '''középtájak'''. Egy középtáj (''mezoregiómezorégió'') különböző tájrészletek összekapcsolódásából áll össze. Egy egységbe foglal azonos [[Domborzat|domborzati típuson]] belül eltérő kialakulású és felépítésű kistájakat, amelyek azonban rendelkezhetnek részben eltérő vízrajzi és talajföldrajzi tulajdonságokkal (pl. helyi éghajlat, növény- vagy talajtakaró). A középtájak területe ritkán haladja meg az 1000 négyzetkilométert. Magyarország tájföldrajzi felosztása 35 középtájat különböztet meg.
 
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[Földrajztudományi Kutatóintézet]]ében dolgozták ki az [[1980-as évek]] második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv [[1990]]-ben jelent meg [[Marosi Sándor (geográfus)|Marosi Sándor]] és [[Somogyi Sándor (földrajztudós)|Somogyi Sándor]] szerkesztésében.<ref>Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 old.</ref> A mű átdolgozott és bővített kiadása [[2010]]-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos [[természetföldrajz]] mellett szerepet kapott a [[társadalomföldrajz]] is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a [[CORINE Land Cover]] adatai alapján).<ref>{{cite web |url=http://www.mtafki.hu/konyvtar/kistaj/ |title=Magyarország kistájainak katasztere |accessdate=20150712 |year=2010 |publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[Földrajztudományi Kutatóintézet|FKI]] |language=magyar}}</ref>