„Gyűrű (ékszer)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[Fájl:Gemstone ring.JPG|bélyegkép|jobbra|Gyűrű]]
A '''gyűrű''' karika alakú, rendesen nemes ércből, néha vasból, szaruból vagy [[csont]]ból készült tárgy, melyet rendesen díszül, vagy szimbolikus jelül az [[ujj]]on szokás viselni. Céljára vonatkozólag megkülönböztetnek jegygyűrűt (házassági frigy jelképéül), pecsétgyűrűt, varázsgyűrűt; azonkívül van még ún. birokgyűrű is, mely nehéz vasgyűrű kiszögellő fejgombbal, melyet a [[középkor]]ban a hadjáratok alkalmával a közlegénység birkózásnál használt fegyverként. Sok keleti néptörzsnél a [[Láb (testrész)|lábon]] és
akon is viselnek gyűrűt, vadnépek az orrcimpán is. Kar-, nyak- és lábgyűrűk [[Európa]] barbár népeinél is divatosak voltak az [[ókor]]ban. Különös alakú halántékgyűrűket a régi szlávok viseltek. A régi korban gyűrűk darabjai pénz gyanánt szerepeltek. A gyűrűt gyakran említi a [[Biblia]]. A régi [[zsidók]] pecsétgyűrűt (chotham) nemcsak az ujjon viseltek, hanem szalagra kötve a nyakon is; e gyűrűre a tulajdonos neve és egy bibliai jelmondat volt vésve. Az [[arabok]] és [[indiaiak]] ismerték az ún. varázsgyűrűt, melyet ma is sokan viselnek baj elhárítására, vagy a szerencse elérése végett. A «Szakuntala» régi ind dráma cselekménye egy gyűrű körül forog, melyet [[Dusjanta király]] fiatal nejének ad, s amely gyűrűről (mint [[Mátyás király (néprajz)|Mátyás király]]) később felismeri a nőt. Arábiában és Perzsiában még nemrég előkelő emberek [[smaragd]]os gyűrűiket [[útlevél]] gyanánt kölcsönbe adták alattvalóiknak. [[Görögország]]ban [[Szolón]] idejekor minden szabad embernek gyűrűt kellett viselnie, [[arany]]ból, [[ezüst]]ből vagy [[bronz]]ból; a nők [[elefántcsont]]ból vagy [[borostyán (fosszília)|borostyánkő]]ből készült gyűrűket viseltek; haldoklók gyakran átadták gyűrűiket hátramaradottaiknak; így pl. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halálakor [[Perdikkasz]]nak adta gyűrűjét, miből azt következtették, hogy ezt jelöli ki utódjául. A [[rómaiak]] a legrégibb időben csak vasból készül gyűrűket viseltek s csak a [[szenátor]]oknak és a velük egyenrangú tisztviselőknek voltak aranygyűrűk ujjaikon; később a lovagok is viselhettek ilyen gyűrűket; míg [[Hadrianus császár]] alatt ez a megkülönböztető jel eltöröltetett és Justinian minden szabad embernek megengedte a gyűrű viselését. A császárok korában drága kövekkel kirakott gyűrűkkel nagy fényűzés történt; az időjáráshoz mérten vékonyabb vagy vastagabb gyűrűket viseltek. A [[pogányok]]nál és [[zsidók]]nál a gyűrű a házasság jelképe volt, ezt a szokást a [[kereszténység|keresztény]] népek is átvették és tovább terjesztették. A gyűrű már az [[V. század]]ban a püspöki hivatal jelvénye, mely annak az egyházzal való frigyét jelképezi; minden [[bíboros]] kineveztetésekor gyűrűt kap a pápától. A jegygyűrű az egyházi szertartásban is szerepel: [[Mózes]] I, 38. 28 és II. 35, 22 szerint házasságkötésnél a gyűrűt megáldja a pap. A gyűrűt a balkéz negyedik ujján kell viselni, mivel a régi hiedelem szerint ezen ujjból az ütér egyenesen a szívbe vezet.
| |||