„Érmelléki löszös hát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővít |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
| fontosabb települések = [[Létavértes]]
| kistérségek =
| népesség = {{szám|
| népsűrűség =
| népesség alakulása =
| városi népesség =
33. sor:
}}
Az '''Érmelléki löszös hát''' a [[Berettyó–Körös-vidék]] északkeleti kistája [[Hajdú-Bihar megye]] keleti peremén. A 184 km²-es vidék a [[Berettyó]] mellékvize, az [[Ér (folyó)|Ér]] völgyének [[lösz|lösszel]] borított [[hordalékkúp]]síksága, az [[Érmellék]] legnyugatibb, Magyarország területére eső résztájegysége. Legfontosabb települése [[Létavértes]]. Északnyugatról a [[Dél-Nyírség]], északkeletről – már romániai területen – a [[Nagykárolyi-homokhát]]{{Wd|Q20432478}} ''(Câmpia Carei),'' keletről és délkeletről az Érmellék romániai kistája, az [[Ér síkja]] ''(Câmpia Sălacei),'' délnyugatról a [[Berettyó–Kálló köze]] határolja.
== Földtan ==
39. sor:
== Domborzat és vízrajz ==
A síkság bár a tökéletes [[síkság]]ok közé tartozik, felszíne enyhén hullámos, löszös platóhalmok és
A [[Közép-Tisza-vidék|Közép-Tisza]] keleti vízgyűjtőjéhez tartozó Érmelléki löszös hátat északnyugati határával párhuzamosan a [[Konyári-Kálló]] (67 km, 669 km²) felső szakasza szeli át, délről az [[Ér (folyó)|Ér]] (111 km, 1562 km²) 9 kilométeres hazai szakasza kíséri. További jelentős vízfolyása a Konyár–Esztár–Pocsaji-csatorna (12 km, 63 km²). A Nyírség felől érkező Kálló ágain hóolvadáskor, az Éren kora nyáron jelentkezik nagyvíz.
49. sor:
== Talaj és növényzet ==
Az uralkodó talajtípus a kistáj területének 70%-át borító, kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodású alföldi mészlepedékes [[feketeföld|csernozjom]], amely – a további 3%-nyi területet fedő réti csernozjommal együtt – magyarországi viszonylatban rendkívül kedvező minőségű földet
{| class="wikitable sortable"
69. sor:
| Vízfelszín || align="right"| {{0}}{{0}} 289,6 ha || align="right"| {{0}}1,6%
|}
Növényföldrajzi szempontból a kistáj típusos természetes élőhelyekben szegény, ún. agrársivatag. Egyes löszplatókon és a Pocsaji-kapunál foltokban száraz gyepek, sztyepprétek, a bagaméri forrásoknál és a Kálló-vízrendszer tározóin pedig kisebb vizes élőhelyek, fűzlápok maradtak fenn. A száraz gyepek jellemző állományalkotó fajai a [[tavaszi hérics]], az [[élesmosófű]]{{Wd|Q5114912}}, az [[öldöklő aszat]]{{Wd|Q15594724}}, a [[magas kígyószisz]]{{Wd|Q1456551}}, a [[bugás macskamenta]]{{Wd|Q1721165}}, a [[nagy szádor]]{{Wd|Q160068}}, a [[recés szádor]]{{Wd|Q159910}}, a [[selymes boglárka]], a [[kunkorgó árvalányhaj]]{{Wd|Q163369}} és a [[fogaslevelű bükköny]]{{Wd|Q50891930}}. A nedves rétek növénytárulásainak jellemző fajai az [[árpasás]]{{Wd|Q163331}} és [[mezei gólyaorr]]{{Wd|Q157585}}, a lápos területek állományalkotói a [[keskenylevelű békakorsó]]{{Wd|Q195416}}, a [[rostostövű sás]]{{Wd|Q157940}}, a [[zsombéksás]], a [[békaliliom]], a [[mocsári orbáncfű]]{{Wd|Q159259}}, a [[vidrafű]] és a [[nádi boglárka]]. A telepített erdőkben gyakori a [[lazavirágú nefelejcs]]{{Wd|Q10500904}}. A korábban honos [[nagyezerjófű]], [[piros kígyószisz]] és [[pusztai árvalányhaj]]{{Wd|Q160008}} mára eltűnt.
== Népesség ==
A kistáj lakosságának maximumát 1960-ban érte el, azóta a népesség mintegy harmadával visszaesett a 2001-es {{szám|11858|főre}}, illetve a 2011-es {{szám|11756|főre}}. Népsűrűsége [[alföld]]i viszonylatban átlagos (63,9 fő/km², 2011), településhálózata ritkás (2,2 / 100 km²). A kistájon található négy településből egyedül a szerény központi funkciókkal rendelkező [[Létavértes]] városi jogállású. Az Érmelléki löszös hát további települései [[Álmosd]], [[Bagamér]] és [[Kokad]].
A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság 46,2%-a református, 15,4%-a görögkatolikus, 6,1%-a római katolikus. A magyar nemzetiségűek számaránya 90,2%, mellettük számottevő a [[cigányok|cigányság]] (6,7%; Bagaméron 15,9%), illetve a [[románok|románság]] számaránya (0,8%; Kokadon 1,9%).
==Források==
*{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=259–262}}
* [http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_09 A 2011-es népszámlálás településsoros adatai]
{{Magyarország tájai}}
| |||