Főmenü megnyitása

Módosítások

380 bájt törölve ,  6 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| KSH kód = 02167
}}
'''Komádi''' [[város]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Berettyóújfalui járás]]ban k Bíró Lajos Zoltán komádi képviselöje.
 
== Fekvése ==
A település [[Magyarország]] keleti részén, [[Románia|Romániához]] közel, [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]] található. [[Sarkad]], [[Biharkeresztes]], [[Berettyóújfalu]] és [[Szeghalom]] nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km). Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és [[Dobaipuszta]] is.
 
 
== Története ==
'''Komádit''', mint '''magyar települést''' '''[[1091]]'''-ben említik először, majd '''1214'''-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. '''1243'''-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. '''[[1351]]'''-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a '''Komádi család''' volt, valószínűleg innen származik a település neve is.
'''[[1526]]'''-ban '''Kis-Komádit''', az akkor már '''nemes falunak''' ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. '''[[1630]]'''-ban 2680 lakossal '''[[mezőváros]]''' lett, nemesi [[Kiváltság|privilégium]]mal. '''[[1715]]'''-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>'''[[1842]]'''-ben fejezik be a '''[[Kálvinizmus|református]] templom''' építését. Az '''[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban''' mintegy 50 fő vett részt a faluból. '''1849'''-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
 
A [[kiegyezés]] után megindították a '''Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal''' építését. Az [[első világháború]] ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő [[Románia|román]] hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.<br>'''[[1923]]'''. novemberében kezdődött meg az '''áramszolgáltatás''' a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.<br>Az '''[[1925]]'''-ös '''árvíz''' áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A [[második világháború]]ban a község körül '''súlyos harcok''' folytak, '''1944'''. március végén a [[németek]] megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az [[oroszok]] nem szállták meg a falut, mivel a [[németek]] üldözése volt a fontosabb feladatuk. '''[[1956]]'''-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az '''[[1990]]'''-es években az '''ipari létesítmények megszűntek'''. '''[[2001]]''' július 1-jétől '''Komádi városi rangot kapott.'''
 
''(Dr. Makai Sándor könyve alapján)''
== Nevezetességei ==
 
* '''A Komádi vásár:'''
 
'''1891'''-ben rendezték meg az '''első vásárt''' a faluban. A vásárnak hamar '''nagy híre''' lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, [[Erdély]]ből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] '''népiskolát''' és '''népiskolai nevelőintézetet'''. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban '''az első ilyen intézmény''' volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a '''Malom''' és a '''védgát''' között lévő hatalmas legelőre. Végül [[1939]]-től ez lett a ''Komádi vásár'' '''végleges helye''', melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.
 
* '''A TV-torony:'''
A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja.
A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
== Ipara ==
 
* '''A kendergyár:'''
 
Az '''[[1800]]'''-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „'''Kenderfonógyárban'''”„Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár '''jól működött''', biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából '''600 munkást foglalkoztatott'''. Azonban az eladósodása miatt '''1992-ben bezárta kapuit'''. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.
 
* '''Varroda:'''
 
'''[[1991]]'''-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint '''700 fiatalt'''.
 
* '''Malom:'''
 
A városban több malom is üzemelt, mint például '''szélmalom''', '''gőzmalom''', '''hengermalom'''. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már '''egy sem üzemel'''.
 
== Látnivalók ==
* '''Református templom:''' [[1839]]-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. ''Cím'': Hősök tere
* '''[[1848]]–[[1849|49]]-es emlékmű:''' [[Győrfi Lajos]] szobrászművész alkotása
* * Antenna Hungária Rt Komádi TV Állomás hivatalosan 185,5 méter magas<ref>[http://www.komadi.hu/index.php/varosunk/68-latnivalok?start=1 Komádi TV-torony], komadi.hu</ref><ref>[http://www.haon.hu/video-a-latvanyatol-is-beleszedul-ahogy-a-komadi-tevetornyot-szerelik/3269950 Videó: A látványától is beleszédül, ahogy a komádi tévétornyot szerelik], haon.hu</ref> Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete.
* A Sebes-Körös.
 
== Híres emberek ==
 
* Itt született [[1888]]-ban [[Ötvös Béla]] író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.
* Itt született [[1971]]. [[október 2-án]] [[Balázs Gyula (Kowalsky)]], szövegíró, énekes, a Kowalsky meg a Vega alapítója és frontembere.
 
== JegyzetekcsövesJegyzetek ==
<br />{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==