„Fejér vármegye” változatai közötti eltérés

== Közlekedés ==

[[Fájl:Penteleihid1.JPG|230px|bélyegkép|jobb|A készülő [[M8-as autópálya (Magyarország)|M8-as autópálya]] részét képező [[dunaújváros]]i [[Pentele híd]], amely Fejér megyét és [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megyét]] köti össze]]

 

== Kultúra ==

Fejér megye a [[Magyarország turisztikai régiói|magyarországi turisztikai régiók]] közül a [[Közép-Dunántúl turisztikai régió|Közép-Dunántúl régióba]] tartozik, fő vonzerejét a [[A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Fejér megyében|számtalan műemlék]], a természetvédelmi területek és a [[Velencei-tó]] üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelye, [[Székesfehérvár]], a középkorban [[Latin nyelv|latinul]] ''Alba Regia'' az [[Magyarország uralkodóinak listája#Árpád-ház (9. század–1301)|Árpád-házi királyok]] egyik fő székhelye, az ország fővárosa volt. [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Főbazilikájában]] ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint e templom volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a ''királyok városa''. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a [[Szent Imre-templom (Székesfehérvár)|ferences templom és rendház]], a [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|Püspöki palota]], a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a [[Schaár Erzsébet]] Gyűjtemény is. [[Martonvásár]] leghíresebb látnivalóját a [[Brunszvik-kastély]] jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot [[Brunszvik család|Brunszvik Antal]] gróf [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziától]] kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es [[Gótika|neogótikus stílusú]] átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, [[Ludwig van Beethoven]]t a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A körülbelül 1700 fős [[Tác]] község hírnevét az ország legnagyobb [[Római Birodalom|római kori]] szabadtéri múzeumának köszönheti. [[Gorsium]] első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy [[Duna]] vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A megye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a [[Velencei-tó]] tölti be. [[Magyarország]] második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a [[Balaton]]hoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütéses órák nagy számának, valamint a viszonylag sekély, átlagosan 1,5 m-es mélységének köszönhetően [[Európa]] egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. [[Agárd]] és [[Velence (Magyarország)|Velence]] a Velencei-tó legjelentősebb üdülőtelepülései, élénk a horgász- és az evezősport (vitorlás, kajak, kenu) is.

{{-}}

Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|A [[székesfehérvár]]i [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|püspöki palota]] és az [[Országalma (Székesfehérvár)|Országalma]]

Fájl:Károlyi-kastély (3637. számú műemlék) 7.jpg|A [[Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó)|Károlyi-kastély]] főhomlokzata, [[Fehérvárcsurgó]]