„Körszínház (Budapest)” változatai közötti eltérés

a (korr+forma)
*Erre az időszakra Kazimir Károly így emlékezett:
 
{{idézet|''"A lengyel pavilont szétszedték az egész vásárvárost szétszedték, mindenfajta terveket dolgoztak ki arról, hogy ott pihenőpark, sportpark, szórakozópark legyen. Mindig várom, hogy valaki azt is kérje: biztosítsanak helyet a Körszínháznak. Szerencsére a Fővárosi Tanács vezetői komolyan gondolkoznak a Körszínház létéről. Különben nagy baj lenne...A lengyel pavilontól elbúcsúztam, pedig úgy megszoktuk...az utolsó vastraverzeket feldobták egy teherautóra, s ezt a Városliget fái is rendkívül közönyösen szemlélték,...az idegen, vasból és üvegből készült ormótlan csarnok végre eltűnt. Alig száz, kétszáz méterre ott volt a szovjet pavilon. Külsőre impozánsabb, betonrészei is vannak, s kezdtem megbarátkozni a gondolattal"}}<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>...''
 
*[[Bécs]] ''Theather in der Josepstadt'' nevű színházba, vendégjátékra készülő társulat, próbahelyiségként már a szovjet pavilon épületében készülhetett. Az "Isten veled monarchia" című darabot, már itt próbálták a Thália Színház művészei.
 
*Kazimir Károly így emlékezett könyvében:
{{idézet|''"Megbarátkoztunk hát a gondolattal, terveket készítettünk és már elképzeltem a következő bemutatónkat a Városliget fái között a szovjet pavilonban, amikor váratlanul kaptam a hírt, hogy nincs szovjet pavilon, mert annak ellenére, hogy sokan és többször megbeszéltük a terveket szakemberekkel...csak egyet nem, hogy a födémszerkezetet megvizsgálják...A szakemberek - kicsit későn - megállapították, hogy összeomlás előtt áll az épület és szó sem lehet arról, hogy a szovjet pavilonban játsszék a Körszínház. Hosszasan sétáltam a romos furcsa hangulatú Városligetben, ami most ebben a bontási periodusban vásárváros sem volt és liget sem....Előzőleg szó volt arról, hogy a mellettünk levő osztrák pavilonban tinédzser klub lesz, kuglipályával és sörcsarnokkal...ebből a csarnokból téli-nyári ifjúsági szórakozóhelyet akatak építeni, de aztán kiderült, hogy csak nyári lehet, téli nem, mert nem fűthető. Akkor arról volt szó, hogy lebontják az osztrák pavilont."''}}<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körsszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>
 
*Ám ahogy kiderült, hogy a szovjet pavilon rossz állapotban van, már csak az osztrák pavilon jöhetett szóba. Mégsem bontották le és végül az osztrák pavilon lett a színházé. (A fiatalok sem maradtak a nekik beígért pavilon nélkül, hiszen - igaz, hogy évekkel később, de mégiscsak - elkészült a [[Petőfi Csarnok]] is.)
Klasszikusok és világirodalom a Körszínházban
 
A térszínpad kevés díszletet igénylő és sok mozgásalkalmat kínáló lehetőségeinek kihasználásával a társulat kezdetben klasszikus görög drámákat játszott ([[Antigoné]], [[Oidipusz]], Iphigénia Auliszban). Majd a kedvező kritikai fogadtatást látván további világirodalmi remekeket tűztek műsorra (Corneille, [[William Shakespeare|Shakespeare]], [[Bertolt Brecht|Brecht]], [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]], [[Dante Alighieri|Dante]] stb.). Később a világirodalom különös hangulatú, epikus műveinek színpadi adaptációit: - [[Kalevala]] (finn-eposz), Ramajana (indiai-eposz), Hiawata, Ezeregyéjszaka, [[Gilgames]] stb.) láthatták a nézők, amelyeknek bemutatásával a Körszínház a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. A városligeti épületben tehát 1990-ig működött a Körszínház, melynek alapítója, művészeti vezetője Kazimir Károly, közben a Thália Színház igazgató-főrendezői posztját is betöltötte. A Körszínház valamennyi produkcióját ő rendezte, egy kivételével. Az [[1960]]-ban bemutatott ''Örök Amphytron'' című előadást [[Kazán István]] rendezte. [[1959]]-ben nem volt előadása a Körszínháznak. Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva [[1991]]-től lemondott tisztségéről a színház vezetéséről.
 
===1991 - 2000, január 11. (Körszínházból Globe színház)===