Főmenü megnyitása

Módosítások

Frissítés
A '''[[Kistarcsai Központi Internálótábor]]''' [[Kistarcsa]] város mai központjában helyezkedett el, a mai Deák Ferenc utca–Thököly út–Batthyány Lajos utca–Toldi Miklós út által határolt területen. A tábor tényleges fennállása az [[1930-as évek]]től, kisebb megszakításokkal, egészen 1960-ig tartott.
 
Kistarcsán 1907-ben indult el a [[Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Részvénytársaság, Kistarcsa|helyiGép- gépgyárés Vasútfelszerelési Gyár]] kialakítása. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a gyár lakótelepének felépítését egy, akkor még beépítetlen földterületen, a vasúti töltéstől északra. A meghirdetett lehetőséggel élve két év alatt 600, az ország különböző községeiből ideérkező munkás telepedett le Kistarcsán és Kerepesen. A község lélekszáma hirtelen jelentősen megnövekedett ennek következtében, és a születések száma is évi átlagban negyvennel emelkedett.
 
A gyár 1928-ban csődeljárás alá került, a gyárkomplexumot és a munkástelepet is egy éven belül felszámolták. A [[nagy gazdasági világválság]] időszakát követően, az 1930-as évektől a Belügyminisztérium kezelésébe került a munkástelep területe. A [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-rendszer]] háborút megelőző időszakában megkezdődött a későbbi internálótábor kialakítása, majd a [[második világháború]] második felében, a [[Margarethe hadművelet|német megszállást]] követően [[Adolf Eichmann]] és az általa vezetett [[Schutzstaffel|SS]]-alakulatok használták [[Zsidó holokauszt Magyarországon|a zsidó lakosság begyűjtésére és később vasúton Auschwitzba való szállításának]] előkészítésére. Ebben a [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilaskeresztes párt]] és a frissen megalakult [[Sztójay-kormány]] támogatását élvezték.
 
A háborút követően a [[Tömpebujkáló András]]nyilasokat általés vezetettnémetbarát Magyarszemélyeket Államrendőrségőrizték Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya mint [[A kommunista hatalomátvétel Magyarországon|a kiépülőtáborban. kommunista1947-ben rendszer]]rendőr egyiktiszthelyetteseket képző karhatalmiTanosztálynak szerveadott (1946helyet szeptemberébenaz aépületegyüttes, vidéki1949 szervekmárciusában betagozódtakpedig a Budapesti Főkapitányság alá, létrehozvamegkezdődött a Magyarközpontosítás Államrendőrség [[Államvédelmi Hatóság|Államvédelmi Osztályát]], az ÁVO-t) használta a területetBuda-déli ésegykori azközponti azoninternálótáborból találhatófolyamatosan épületeket,telepítették gyűjtő-át ésaz fogolytáborkéntinternáltakat. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma {{szám|17700}} körüli. A tábor 1950-től májusától az Államvédelmi Hatóság ([[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] (ÁVH) kezelésében működött. Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett,. amiAz egészeninternálások legkésőbb 1953-ig tartottoktóberéig tartottak, amikor a tábort adminisztratív úton kiürítették.
 
[[1956-os forradalom|1956 októberében]], a forradalom]] időszakában a [[gödöllő]]i térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrök]] katonaia engedélyNemzeti mellettBizottság engedélyével látták el karhatalmi feladatokat, a fogdában helyi forradalmipártfunkcionáriusokat őriztek, illetve bizottsághallgattak tevékenységétki.
 
1957-től 1960-ig ismét [[internálás]] folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben. Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltástrendszerváltás megelőző időszakigidőszakáig. Ezt követően az [[1990-es évek]]benés 1995 közösségi szállásként használták rövidaz ideigországba illegálisan érkező menekültek őrzésére, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan, jelenleg is zajlanak az érdemi hasznosítással kapcsolatos lehetőségek keresése.<!--
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2019|2019-12-2]]</noinclude>
732

szerkesztés