Főmenü megnyitása

Módosítások

43 bájt hozzáadva, 5 hónappal ezelőtt
 
==Leírása==
===VárosmagVárosközpont és utak===
A római kori városmagot fal vette körül. A mai Petőfi Sándor utca vonala mentén volt az északi határfal. Ennek kapujakapuján keresztül vezetett a borostyánút [[Scarbantia]] irányába. A kapu a Paragvári útúttól közelébenkeletre állhatott. A városfal nyugati oldala nagyjából a mai Ady tér-Romker-Hollán Ernő-Kiskar utca vonalában húzódott. A püspöki iskola kertjében van a nyugati városkapu. A belváros dél-nyugati sarka kicsit le volt vágvarészében, a Kossuth Lajos utca végénél, a 22-24. számú házak alatt. Itt találták meg 1997-1998-ban a római saroktoronyot. A déli városfal a Kossuth Lajos utca-Thököly utca vonalában húzódott. A déli városkapu a mai városháza közelében állhatott. A védmű keleti falának nyomai nagyjából a mai Király utca vonalában, a belváros felé eső házak alatt lehetnek. Ezen a területenvárosfalon belül a derékszögű utcahálózatot a Borostyánútból nyugat felé leágazó utca törte meg, ennek egy szakasza a Romkertben ma is látható. A római városok rendszerükben mintaképüket, Rómát utánozták. A provinciális székhelyen, Savariaban is a Forum volt a vallási élet, a törvénykezés és a gazdasági élet központja. A Forum a város közepén helyezkedetett el. Sajnos, többek között a beépítettség miatt is, eddig csak részleteiben sikerült feltárni. Itt, a Forumon állott a római uralom egyik fontos szimbóluma a Capitoliumi Triász temploma és a helytartói palota is. A nagyméretű római templom a jelenlegi Püspöki palota helyén és a mögötte elterülő területszakaszon állhatott. A megyeháza helyén és előtti tér alatt, a forumForum oldalát lezáró római fürdő épületétépülete rejti a föld. A Forum a város közepén helyezkedhetett el. Sajnos, többek között a beépítettség miatt is, eddig csak részleteiben sikerült feltárniállt. Lakóépületek maradványaira a Fő-téri foghíjban, a Kőszegi utcában és a Ferences kert területén találtak a régészek. A kutatások feltételezik, hogy a jelenlegi városháza épülete alatt is egy nagyobb vallási épület alapjai lehetnek.<ref>https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/savaria_regeszeti_leletek_interju_sosztarics_otto Savaria legnagyobb részét még nem ismerjük – Beszélgetés Sosztarics Ottó régésszel</ref>. Savaria útjait a többi római kori nagyvároséhoz hasonlóan már bazaltkövek borították, a fő úthálózat alatt csatorna vezetett.<ref name="Szombathely 1970">Szombathely, Panoráma könyvek, Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal (1970)</ref> Savaria fontos közlekedési csomópont is volt. A már említett észak-dél irányú nagy forgalmú kereskedelmi útvonalat a [[Borostyánút]]at itt keresztezték más fontos pannóniai útak. Innen ágazott el keleti irányba a [[Sopianae]] felé vezető út, mely a Balaton érintésével haladt dél felé és innen ágazott el az északkelet felé vezető útvonal [[Arrabona]], [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]], illetve a dunamelletti úgynevezett [[A római limes magyarországi szakaszai|limes-út]] irányába.
 
===A városfalon kívül peremkerületek===
A falakon kívül sűrűn lakott elővárosok terültek el. Itt állt délen az Isis-szentély (Iseum), amely a forum és a palota után a város legnagyobb épülete volt, méretében vetekedett a [[róma]]i [[Ízisz]]-szentéllyel. A területén feltárt legkorábbi vályogépület Kr. u. 70-80 körül épült. Ekkor itt még komoly ipari műhelynegyed működött, pontosan azon a részen, ahol a Borostyán-út bevezetett a városba. A szentélyt a 2. században lebontották, ezután nyerte el végleges méretét és formáját. A templom építése messze meghaladta a város lehetőségeit, valószínűleg központi segítséggel készülhetett el, erre utal a gránit oszlopok kis-ázsiai eredete is. A márvány főhomlokzat a 3. századi átépítéskor készült. Kiemelt jelentőségére utal nem csak impozáns mérete, hanem a kövek megmunkálása is, hiszen az akkoriban szokásos - olcsóbb - megoldás, a homlokzatra erősített dombormű helyett magukba az építőkövekbe faragták a domborműveket. A szentély melletti további szentélyek (a hozzáépült ''Magna Mater-Kybele'', az út túloldalán álló ''Iupiter Dolichenus'' és még egy ismeretlen rendeltetésű szentély) [[Ptuj|Poetovióhoz]] és [[Carnuntum]]hoz hasonlóan kiterjedt szentélykörzetre utalnak. A 4. században aztán a kereszténység terjedésével a támogatóit vesztett szentélyt lebontották, anyagát elhordták, helyén keresztény temető létesült.<ref name="Iseum"/><ref>{{cite journal|title=A savariai Iseum újraindított kutatásáról|first=Ottó|last=Sosztarits|journal=Ókor|year=2003|month=04}}</ref> A kiterjedt szent kerület területén tehát többfelé vallási épület is állt. [[2008]]-ban az ÉDÁSZ egykori székházának helyén a régészek [[Mithrász]]-szentély maradványait tárták fel<ref>https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/mithras_szentely_savaria_regesz Mithras-szentélyt találtak a Magellán Centernél - Európai jelentőségű régészeti felfedezés</ref>, a nagyobbik helyiségben két Mithras-oltárt és két falnál ülőpadok nyomait fedezték fel. Ugyanekkor itt egy csatornamaradvány is előkerült, ami azért jelentős, mert egy gyűjtőcsatorna. Három méter széles, az alja mintegy öt méterre van a jelenlegi talajszinttől. Csatári kőből rakták ki a falait, habarcsot használtak kötőanyagnak, a tetejét boltívvel zárták le. A csatorna boltívét a 19. században téglával pótolták ki, a 20. században pedig betoncsövet vezettek benne végig. Azaz, az ókori építők olyan pontosan dolgozták ki a csatornahálózatot, hogy az az 1500 évvel későbbi igényeknek is megfelelt. A feltárt csatorna valószínűleg a Perintbe vezetett. A közelben egy pincét is feltártak. Ennek az a jelentősége, hogy Szombathely területén eddig még nem találtak az ókorból származó földalatti építményt. A pince fala rendkívül sima, látszik, hogy gondos kezek munkája, a vakolat jó része a mai napig tartja magát. A föld alatt volt, és a későbbi korokban nem háborgatták.