„Savaria” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor:
 
===A városfalon kívül peremkerületek===
A falakon kívül sűrűn lakott elővárosok terültek el. Itt állt délen az Isis-szentély (Iseum), amely a forum és a palota után a város legnagyobb épülete volt, méretében vetekedett a [[róma]]i [[Ízisz]]-szentéllyel. A területén feltárt legkorábbi vályogépület Kr. u. 70-80 körül épült. Ekkor itt még komoly ipari műhelynegyed működött, pontosan azon a részen, ahol a Borostyán-út bevezetett a városba. A szentélyt aIsis 2templomát kb. században188-ban lebontották,[[Commodus ezutánrómai nyertecsászár|Commodus]] elcsászár véglegesuralkodása méretétidején ésépítették, miután a város jelentősen formájátmegnagyobbították. A templom építése messze meghaladta a város lehetőségeit, valószínűleg központi segítséggel készülhetett el, erre utal a gránit oszlopok kis-ázsiai eredete is. A márvány főhomlokzat a 3. századi átépítéskor készült. Kiemelt jelentőségére utal nem csak impozáns mérete, hanem a kövek megmunkálása is, hiszen az akkoriban szokásos - olcsóbb - megoldás, a homlokzatra erősített dombormű helyett magukba az építőkövekbe faragták a domborműveket. A szentély melletti további szentélyek (a hozzáépült ''Magna Mater-Kybele'', az út túloldalán álló ''Iupiter Dolichenus'' és még egy ismeretlen rendeltetésű szentély) [[Ptuj|Poetovióhoz]] és [[Carnuntum]]hoz hasonlóan kiterjedt szentélykörzetre utalnak. A 4. században aztán a kereszténység terjedésével a támogatóit vesztett szentélyt lebontották, anyagát elhordták, helyén keresztény temető létesült.<ref name="Iseum"/><ref>{{cite journal|title=A savariai Iseum újraindított kutatásáról|first=Ottó|last=Sosztarits|journal=Ókor|year=2003|month=04}}</ref> A kiterjedt szent kerület területén tehát többfelé vallási épület is állt. [[2008]]A közelben, a Thököly utca-banKiskar utca-Kossuth Lajos utca által határolt területen, az ÉDÁSZ egykori székházának helyén [[2008]]-ban a régészek [[Mithrász]]-szentély maradványait tárták fel<ref>https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/mithras_szentely_savaria_regesz Mithras-szentélyt találtak a Magellán Centernél - Európai jelentőségű régészeti felfedezés</ref>, a nagyobbik helyiségben két Mithras-oltárt és két falnál ülőpadok nyomait fedezték fel. Ugyanekkor itt egy csatornamaradvány is előkerült, ami azért jelentős, mert egy gyűjtőcsatorna. Három méter széles, az alja mintegy öt méterre van a jelenlegi talajszinttől. Csatári kőből rakták ki a falait, habarcsot használtak kötőanyagnak, a tetejét boltívvel zárták le. A csatorna boltívét a 19. században téglával pótolták ki, a 20. században pedig betoncsövet vezettek benne végig. Azaz, az ókori építők olyan pontosan dolgozták ki a csatornahálózatot, hogy az az 1500 évvel későbbi igényeknek is megfelelt. A feltárt csatorna valószínűleg a Perintbe vezetett. A közelben egy pincét is feltártak. Ennek az a jelentősége, hogy Szombathely területén eddig még nem találtak az ókorból származó földalatti építményt. A pince fala rendkívül sima, látszik, hogy gondos kezek munkája, a vakolat jó része a mai napig tartja magát. A föld alatt volt, és a későbbi korokban nem háborgatták.
 
Keleten a városfal előtt [[Ókeresztény egyház|ókeresztény]] temető jött létre (a mai [[Szent Márton-templom (Szombathely)|Szent Márton-templom]] környéke). (Egyes feltevések szerint a vértanú [[Szent Quirinus]] püspököt itt temették el, és sírja fölé építették a templomot. [[Járdányi Paulovics István]] 1939-ben végzett ásatásai is hitelesítették a IX. században már megépült templom korábbi, római kori alapfalait. A hagyomány szerint [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] szülőháza állt a templom helyén. A szakértők nem zárják ki teljesen a Szent Mártonnal kapcsolatos hagyományokat sem, de a szülő- vagy lakóházat azért vitatják mert az I. századtól kezdve folyamatosan temető volt ezen a helyen.)
A nyugati városfalon kívül helyezkedett el a római kori város színháza. A békés korszakokban tehát a város a városfalon kívül is terjeszkedhetett. Az épület maradványai és néhány tárgyi lelet a mai Szent István park (Jókai park), pontosabban a Kálvária templom alatt, a domb oldalában bukkant elő. Már [[1955]]-ben végeztek itt feltárásokat, de akkor nem sikerült teljesen bizonyítani az amfiteátrum meglétét. Korábban, még az 1880-as években is folytattak itt „kőbányászatot”. Az ókori színház köveit is építkezéseknél használták fel. A 2016-os feltárás során kváderkővek és egy nagyméretű mészkő hasábokkal burkolt támfal került a felszínre. Itt találták meg a [[Nemeszisz]]-oltárt is, ahol a [[gladiátor]]ok imádkoztak, mielőtt a küzdőtérre léptek. A szakirodalomban vitatják, hogy színház (teátrum) vagy [[amfiteátrum]] lehett-e az épület. A szakértők a jelenlegi feltárás alapján azt az álláspontot tartják valószínűnek, hogy egy Savaria méretű civil városban ez az épület egy úgynevezett teátrum-amfiteátrum volt. Tehát valószínű, hogy mindkét funkciót ellátta. A teátrumokra jellemző színházi előadások mellett az amfiteátrumi gladiátor- és egyéb állatviadalok is megrendezésre kerültek. A városi nagy összejöveteleket, gyűléseket is itt tartották. Valószínű, hogy [[Szent Quirinus]] püspököt is ezen a helyszínen, a város lakói előtt ítélték halálra. Szt. Quirinus Passiója szerint is ebben a színházban zajlottak az események. A területen az ásatás és feltárások nem fejeződtek még be.<ref name="Szombathely 1970"/><ref>Teátrum vagy amfiteátrum? - Szombathelyi Televízió 2016. augusztus 9.</ref><ref>Alattunk mindenütt Róma – Anderkó Krisztián Savariáról és rejtőző amfiteátrumáról https://www.magyarkurir.hu/kultura/alattunk-mindenutt-roma</ref>
 
===Gazdaság===
A város gazdaságának alapját a kézművesség és a kereskedelem adta, termékei a provincia számos városából előkerültek. Több műhelyt (kőfaragóműhely, fazekasműhely) sikerült feltárni. A mezőgazdasági termelés alapját a város körül felparcellázott földek adták, amelyeket a leszerelt légiósok között osztottak fel.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Savaria