Apoláris kovalens kötés esetében a kötéskialakító elektronfelhő, az [[atommag]]okat összekötő képzeletbeli szakasz felezőpontjára emelt merőleges síkhoz viszonyítva szimmetrikus (a sűrűség egyforma). Az apoláris kovalens kötés olyan atomok között jön létre, amelyek elektronegativitása közel azonos. A „tiszta” kovalens kötés teljesen apoláris jellegű. Ilyen például az elemek atomjai közötti kötés (hidrogén, kén).
Vegyületek esetén az elektronfelhő sűrűsége a képzeletbeli síkhoz viszonyítva nem lesz szimmetrikus, a sűrűség nagyobb lesz a nagyobb [[elektronegativitás]]ú atom közelében. Ennek a szélsőséges formája az [[ionos kötés]].
A különböző atomok közötti kötés polarizáltsága eltérő, ennek megfelelően poláros (pl. [[víz]]), illetve apoláros (pl. [[hexán]]) vegyületekről beszélünk, az átmenet nem éles közöttük.
A poláros kötés a kovalens és az ionos kötés közötti átmenet.
== További információk ==
* [http://wps.prenhall.com/wps/media/objects/602/616516/Chapter_07.html Covalent Bonds and Molecular Structure]
