„Luxemburgi Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (kékít)
}}
'''Luxemburgi Erzsébet''' ([[Visegrád]], [[1409]]. [[október 7.]] – [[Győr]], [[1442]]. [[december 19.]]), {{csehül|Alžběta Lucemburská}}, {{németül|Elisabeth von Luxemburg}}, {{hollandul|Elisabeth van Luxemburg}}, {{franciául|Élisabeth de Luxembourg}}, {{horvátul|Elizabeta Luksemburška}}, {{lengyelül|Elżbieta Luksemburska}}, születése jogán magyar, horvát, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, valamint Luxemburg hercegnője, házassága révén osztrák hercegné, majd pedig férje királlyá választásai miatt [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar]], [[Horvát uralkodók házastársainak listája|horvát]], [[Cseh uralkodók házastársainak listája|cseh]] és [[Német császárnék és királynék listája|német királyné]]. A [[Magyar Királyság]] örököse volt, de apja halála után csak a királynéi szerep jutott neki, amit jól jelzett, hogy a hagyományosan a királynékat koronázó veszprémi püspök kente fel és koronázta meg Erzsébetet. Jogait csak az [[1439]]-es budai országgyűlésen ([[1439]]. [[május 29.]]) tudta érvényesíttetni, ahol kvázi társuralkodóvá és férje örökösévé nyilvánították. Férje halála ([[1439]]. [[október 27.]]) után a saját nevében át is vette az uralkodói jogok gyakorlását. Színleg beleegyezett, hogy feleségül megy a nála 15 évvel fiatalabb és ekkor 16 éves [[I. Ulászló magyar király|III. Ulászló]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel királyhoz]], akit [[1440]]. [[január 18.|január 18-án]] a rendek meghívtak a magyar trónra. A fia, [[V. László magyar király|V. (Utószülött) László]] születése ([[1440]]. [[február 22.]]) után már csak a fia nevében uralkodott, visszavonta az Ulászlóval kötendő házassághoz adott beleegyezését, amelyet állítása szerint csak "kényszer" hatására tett meg korábban, azonban haláláig megtartotta a királyi hatalmat, és hívei segítségével, valamint kisebbik lánya, (ifjabb) [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő|Erzsébet]] hercegnő szárazdajkájának, [[Kottanner Jánosné]]nak a segítségével [[Visegrád]]ról ellopatta a [[Szent Korona|Szent Koronát]], és a három hónapos fiát [[Székesfehérvár]]ott [[Szécsi Dénes (püspök)|Szécsi Dénes]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsekkel]] [[1440]]. [[május 15.|május 15]]-én királlyá [[koronázás|koronáztatta]]. Ugyanakkor [[I. Ulászló magyar király|I. (III.) Ulászlónak]] [[Buda (történelmi település)|Budára]] való bevonulása ([[1440]]. [[május 21.]]) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá. [[1442]]. [[november 25.|november 25-én]] Erzsébet és I. Ulászló [[Győr]]ött személyesen is találkoztak,<ref>Lásd Ráth (1861: 172–173).</ref> és [[december 13.|december 13-án]] [[Győri béke (1442)|békét]] kötöttek, melynek értelmében Ulászló feleségül fogja venni Erzsébet idősebb lányát, [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Annát]]. Erzsébet a békekötés után hat nappal [[Győr]]ben hunyt el. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] és [[Cillei Borbála]] egyetlen gyermeke, [[Albert magyar király|Habsburg Albert]] felesége, [[V. László magyar király|V. László]] anyja és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] anyai nagyanyja.
 
Anjou Mária magyar királynőhöz hasonlóan Erzsébet is a magyar korona elsőszámú örököse volt, ám Máriával ellentétben őt sosem koronázták meg, hanem férjét, Habsburg Albert főherceget nyilvánították az ország következő uralkodójának, nem úgy, mint előtte az apósát, aki kezdetben csak első felesége, Mária királynő társuralkodója volt, annak haláláig.
 
== Születése ==
Névtelen felhasználó