Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
| lábjegyzet =
}}
 
'''Rákosi Mátyás''' (1903-ig ''Rosenfeld Mátyás'',<ref>A Belügyminisztérium 1903. évi 86113. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 42. oldal 38. sor</ref> [[Ada (Szerbia)|Ada]], [[1892]]. [[március 9.]] – [[Nyizsnyij Novgorod|Gorkij]], [[1971]]. [[február 5.]]) 1945–56 között a [[Magyar Kommunista Párt]], illetve a [[Magyar Dolgozók Pártja]] fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a [[Magyar Népköztársaság]] [[miniszterelnök|Minisztertanácsának elnöke]].
 
=== Börtönévek és emigráció (1919–1940) ===
{{kommunizmus Magyarországon}}
[[Kép:Brodskiy II Rakoshi.jpg|bélyegkép|Rákosi Mátyás (1920)]]
A bukás utáni frakcióharcban [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélát]] támogatta, de egy beszéde miatt kitiltották és kitoloncolták [[Ausztria|Ausztriából]]. [[1920]] és [[1924]] között a [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] megbízásából részt vett több [[Közép-Európa|közép-kelet-európa]]i [[kommunizmus|kommunista]] mozgalomban. [[1924]]-ben illegálisan visszatért Magyarországra, ahol 1925-ben letartóztatták, és az [[Rákosi-perek|első Rákosi-perben]] lázadás vádjával 8 és fél év börtönre ítélték. Máig tisztázatlan okokból a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatti tevékenysége miatt nem folytatták le a bírósági eljárást, holott a népbiztosok perében vádolva volt, de szökésben volt, s ezért elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene.{{jegyzet|Érdekesség, hogy egy ideig a szegedi [[Szegedi Fegyház és Börtön|Csillag börtön]] „vendégeként” ugyanabban a cellában kapott helyet, mint korábban [[Szálasi Ferenc]]}} A per<ref>[http://mek.niif.hu/04600/04627/html/ A Rákosi-per Összeállította: Győrffy Sándor, a Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársa]</ref> nemzetközileg is híres lett Rákosi az utolsó szó jogán elmondott beszéde után, s elítélését [[Henri Barbusse]] francia költő-író is elemezte írásában, sok más közép-európai kommunista sorsával együtt. [[1930]]-ban a szegedi [[Szegedi Fegyház és Börtön|Csillagbörtön]]be szállították. 1934 elején telt volna le a büntetése, de szabadulás helyett májusban – jogászi és politikai körök meglepetésére – „elővették” a kommün alatti tevékenysége miatt indított, le nem zárt eljárást, melyet 1925-ben kellett volna lefolytatni. Ebben az újabb perben a budapesti büntető törvényszék B.XIV.5736/1919/1035.sz. ítéletével [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatti tevékenységéért – felségsértés, lázadás, tettestársként 27 rendbeli gyilkosság, felbujtóként 17 rendbeli gyilkosság, pénzhamisítás bűntettekért – életfogytiglant kapott.
 
13 538

szerkesztés