„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Inritter (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók ''(libres penseurs)''<ref>[http://droit-humain.hu/le-droit-humain-rendrol/droit-humain-tortenete/ A Le Droit Humain Rend története], droit-humain.hu</ref> inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
 
Magyarországon az [[1911]]-ben induló polgári radikális, baloldali és szabadkőműves szellemiségű [[Szabadgondolat (folyóirat)|Szabadgondolat]] című folyóiratban így fogalmazott a programadó cikk írója: „''Mig a körülöttünk levő világ összefüggéseit nem ismertük, nem voltunk szabadok. A gondolkodás akkor szabadult fel, mikor a természeti tények szigorú megismerése s okszerű kapcsolatai új világot tártak fel a sötétben tapogatódzó ember előtt s összes eddigi tudását halomra döntötték.''” Ugyanebben a folyóiratban [[Messinger Simon]] jogi doktor, a szabadkőműves Deák páholy főmestere arra biztatja a szabadgondolkodókat, hogy egy szabadgondolkodó nem lehet fanatikus, mert meggyőződésének forrása a független egyéni bírálat és így következetesen tiszteletben kell tartania azoknak meggyőződését is, kik ugyancsak független egyéni szellemi munka útján az övétől eltérő eredményhez jutnak.<ref>[http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1911/1911_01.pdf Szabadgondolat 1911 01], mtdaportal.extra.hu</ref>
 
==Jegyzetek ==