„Paradicsom (növényfaj)” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (89.147.74.149), visszaállítva Gg. Any szerkesztésére: Pontatlan, forrásolatlan infók, amik ráadásul már szerepelnek a szövegben.
(Visszavontam az utolsó  változtatást (89.147.74.149), visszaállítva Gg. Any szerkesztésére: Pontatlan, forrásolatlan infók, amik ráadásul már szerepelnek a szövegben.)
A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.<ref>[[Boross Marietta]]: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)</ref><ref>Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)</ref>
 
Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C°Fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Vízigénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy.<ref>{{cite web | url = https://www.tuja.hu/paradicsom.html | title = Paradicsom termesztés - Gondozás betegségek kártevők | publisher = http://www.tuja.hu | date = | accessdate = }}</ref><ref>Kertészeti Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1963)</ref> Legkedvezőbb a kiültetéshez a Májusi hónap gyümölcs zamatos ízletes vízigénye közepes.
 
<br />
 
=== Termesztett fajták típusai ===