Wikipédia

„Psalmus Hungaricus (Kodály)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{DISPLAYTITLE:Psalmus Hungaricus (Kodály Zoltán)}}
{{egyért2|Kodály Zoltán művéről|Psalmus Hungaricus (egyértelműsítő lap)|Psalmus Hungaricus (egyértelműsítő lap)}}
 
21 ⟶ 20 sor:
}}
 
[[Kodály Zoltán]] '''Psalmus Hungaricus''' (magyarul: ''Magyar zsoltárokzsoltár'') című művét [[Budapest]] Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára. A mű szövegét [[Kecskeméti Vég Mihály]] ''Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben.'' című zsoltárfordítása képezi, mely [[A zsoltárok könyve|a zsoltárok könyvében]] szereplő 55. zsoltár (a héber számozásban az 54.) szabad fordítása. A mű egyszerre reflektál a [[Dávid zsidó király|Dávid]] korabeli eseményekre, a Kecskeméti Vég Mihály idejében zajló háborúkra, illetve az [[első világháború]] elvesztésére és a [[trianoni békeszerződés]]re.
 
== Háttér ==
A szöveg az 55. zsoltár, a "Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat", a tizenhatodik századi költő, a prédikátor és a fordító [[Kecskeméti Vég Mihály]] szavára épül. Nem gyakori, Kodály szent szöveget választott világi alkalomra; a librettó kétségbeesett és Istenbe hívott része lehetőséget ad a zeneszerzőnek arra, hogy Magyarország tragikus múltjával és a katasztrofális [[Trianoni békeszerződés|Trianoni-békeszerződéssel]] foglalkozzon, amikor elveszítette nemzeti területeinek 70% -át. A zene tükrözi a nemzet válságát az [[Első világháború|I. világháború]] idején és után (a Nagy Magyarország felbomlása), és a szöveg párhuzamot húz a Dávid király bánatai és a törökök magyarországi szenvedései között. Így a Psalmus Hungaricus két és fél ezer évnyi politikai harcot ölel fel.
 
== Bemutatása ==
 
A mű bemutatójára [[1923]]. [[November 19.|november 19-én]] került sor a [[Pesti VigadóbanVigadó]]ban Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének 50. évfordulója alkalmából. A koncerten a Psalmus Hungaricus mellett bemutatták [[Dohnányi Ernő]] [[Ünnepi nyitány (Dohnányi)|Ünnepi nyitányát]] (Op. 31.) és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] [[Táncszvit (Bartók)|táncszvitjét]] (Sz. 77., BB 86a), de felcsendült [[Liszt Ferenc]] XIV. magyar ábrándja és [[Hector Berlioz]] [[Rákóczi-induló (Berlioz)|Rákóczi-indulója]] is. A Palestrina kórustKórust Dohnányi Ernő vezényelte.
 
== LeírásaSzerkezete ==
Az első tétel elején egy rövid zenekari előjáték hamarosan egy rövid, lehangolt kórusos bejegyzéshez vezet. Az egyéni [[tenor]] szorosan követi a rapszodikus levegőt: "Hogyha énnékem szárnyam lett volna." Az első tenorszóló rész után a kórus egy rövid, szelíd átjárással reagál, de a tenor határozottan reagál, azzal a bűnössel, aki az ártatlanok leomlását követi. Ez egy szokatlan női kórusszalagot vált ki, és a tenorok által összefogott sírások a munkát a csúcspontos kórusos állításhoz vezetik, "hogy Isten szavával ik nem gondolnak". Egy drámai monológ, amelyet a tenor énekel, folytatódik majdnem a mozgalom fináléihoz, amikor a kórus kitör.
 
A zsoltárfordítás 22 versszakából Kodály csak 17-et használ fel. Az első versszakot többször, egyfajta refrénként alkalmazza. Bár a műfaj óratórium, az egész mű egy nagy rondótémara épül.
A második tétel szünet nélkül követi az [[attacca]]-t, egy ellentétes gondolkodó hangulatban, melyet klarinét és hegedű meghosszabbított szólókkal, a hárfa és a [[Pizzicato]] vonósok csillogó alsó áramán át. A tenor lírai, vágyó levegővel tér vissza "De nyugtázza a szívemet ", amely a lelkesedést és a gyengédséget ötvözi.
 
Az első tétel elején egy rövid zenekari előjátékot követően a kórusos bevezetője következik. A [[tenor]] monológját, ahogy a görög drámákból ismerős lehet, időnként megszakítják a kórus megjegyzései. Amikor a próféta az ártatlanok bukásáról énekel, akkor a női kar egy szokatlan lamentációval reagál. A drámai monológ, amelyet a tenor énekel, folytatódik majdnem a tétel fináléjáig, amikor a kórus kitör egy monumentális lezárásra.
A végső tétel elsősorban az egész kórus, a harci fellengzősséget váltakozó hangjaival és a dacolásokkal. A mű csendes imával fejeződik be.
 
A második tétel szünet nélkül ([[attacca]]) követi az elsőt, egy ellentétes, elmélkedő hangulattal, melyet klarinét és hegedű hosszú szólói, a hárfa és a vonósok csillogó [[pizzicato]] háttérzenéje jellemez. A tenor egy lírai, vágyakozó szólóval tér vissza, amely ötvözi a lelkesedést és a gyengédséget.
Bár Kodály soha nem idézi a magyar népdalokat a Psalmusban, a népi pentatonikus motívumokat plágális [[Kadencia|kadenciákkal]] ötvözi, hogy ez a zene a magyar nemzedékek számára intenzív nemzeti élmény legyen. Kodály valódi mesterműve, a Psalmus Hungaricus egyikét ritkán készítették elő vagy készítették el Magyarországon kívül.
 
A záró tétel elsősorban a kórus harcias fellengzősségéről és dacolásáról szól. A mű egy csendes imával fejeződik be.
 
Bár Kodály soha nem idézi pontosan a magyar népdalokat a Psalmusban, a népi pentatonikus motívumokat plágális [[Kadencia|kadenciákkal]] ötvözi, mely ezt zeneművet intenzív nemzeti élménnyé teszi a magyarok nemzedékeinek számára. Kodály valódi mesterművét, a Psalmus Hungaricust ritkán adták elő vagy rögzítették Magyarországon kívül.
 
== Hatása ==
45 ⟶ 44 sor:
 
== Hangszerelése ==
1 tenor, vegyes kar, gyermekkórus (tetszés szerint), orgona, 3 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, 4 kürt, 3 trombita, 3 harsona, üstdob, hárfa és vonós hangszerek
 
1 tenor, vegyes kar, gyermekkórus (tetszés szerint), orgona, 3 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, 4 kürt, 3 trombita, 3 harsona, üstdob, hárfa és vonós hangszerek.
Az előadása – tempóválasztástól függően – 23 percet vesz igénybe.
 
Előadása – a tempóválasztástól függően – körülbelül 23 percet vesz igénybe.
 
== Szövege ==
 
{| width="50%"
|-
|
Mikoron Dávid nagy búsultában,<br>
Baráti miatt volna bánatban,<br>
Panaszolkodván nagy haragjában,<br>
Illyen könyörgést kezde ő magában.<br>
 
Istenem Uram, kérlek tégedet,<br>
Fordítsad rám szent szemeidet,<br>
Nagy szükségemben ne hagyj engemet,<br>
Mert megemészti nagy bánat szívemet.<br>
 
Csak sírok, rívok nagy nyavalyámban,<br>
Elfogyatkoztam gondolatimban,<br>
Megkeseredtem nagy búsultomban,<br>
Ellenségemre való haragomban.<br>
 
Hogyha énnékem szárnyam lett volna,<br>
Mint az galamb, elröpültem volna.<br>
Hogyha az Isten engedte volna,<br>
Innét én régen elfutottam volna.<br>
 
Akarok inkább pusztában laknom,<br>
Vadon erdőben széjjelbujdosnom,<br>
Hogynem mint azok között lakoznom,<br>
Kik igazságot nem hagynak szólanom.<br>
 
Éjjel és nappal azon forgódnak,<br>
Engem mi módon megfoghassanak,<br>
Beszédem miatt vádolhassanak,<br>
Hogy fogságomon ők vigadhassanak.<br>
 
Egész ez város rakva haraggal,<br>
Egymásra való nagy bosszúsággal,<br>
Elhíresedett az gazdagsággal,<br>
Hozzá fogható nincsen álnoksággal.<br>
 
Gyakorta köztük gyűlések vannak,<br>
Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak,<br>
Isten szavával ők nem gondolnak,<br>
Mert jószágukban felfuvalkodtanak.<br>
 
Keserűségem annyi nem volna,<br>
Ha ellenségtűl nyavalyám volna,<br>
Bizony könnyebben szenvedtem volna,<br>
Magamat attól megóhattam volna.<br>
|
|valign="top"|
De barátimnak az kit vélek volt,<br>
Nagy nyájasságom kivel együtt volt,<br>
Jó hírem-nevem tisztességem volt,<br>
Fő ellenségem most látom hogy az volt.<br>
 
Keserű halál szálljon fejére,<br>
Ellenségemnek ítéletére,<br>
Álnokságának büntetésére,<br>
Hitetlenségnek kijelentésére.<br>
 
Én pedig, Uram, hozzád kiáltok,<br>
Reggel és délben, estve könyörgök,<br>
Megszabadulást tetőled várok,<br>
Az ellenségtől mert én igen tartok.<br>
 
Te azért lelkem, gondolatodat,<br>
Istenben vessed bizodalmadat,<br>
Rólad elvészi minden terhedet,<br>
És meghallgatja te könyörgésedet.<br>
 
Igaz vagy, Uram, ítéletedben,<br>
A vérszopókat ő idejökben<br>
Te meg nem áldod szerencséjökben,<br>
Hosszú életök nem lészen a földön.<br>
 
Az igazakat te mind megtartod,<br>
A kegyeseket megoltalmazod,<br>
A szegényeket felmagasztalod,<br>
A kevélyeket aláhajigálod.<br>
 
Ha egy kevéssé megkeseríted,<br>
Az égő tűzben el-bétaszítod,<br>
Nagy hamarsággal onnét kivonszod,<br>
Nagy tisztességre ismét felemeled.<br>
 
Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben,<br>
Ötvenötödik dicséretében,<br>
Melyből az hívek, keserűségben,<br>
Vigasztalásért szörzék így versekben.
|}
 
== Kotta ==
 
''Più tranquillo''
<score vorbis="1" midi="1">
{ \time 6/8
\tempo 4 = 50
\set Staff.midiInstrument = "church organ"
<<
\relative c' {
e8^e8_\pp e8 d8 e4 e8 g8 e8 d8 e4 e8 a16 a8. a8 g8 e4 g8. e16 d8 e4 e8
\break
r8 c'16 b16 a8 b8 g4 b8. a16 g8 d4 d8 a8a'8 g8. a16 g8 e4 g8. e16 c8 e8 d4 a'2a2.
\bar "|."
}
\addlyrics {
Mi -- ko -- ron Dá -- vid nagy bú -- sul -- tá -- ban, Ba -- rá -- ti mi -- att vol -- na bá -- nat -- ban,
Pa -- na -- szol -- kod -- ván nagy ha -- rag -- já -- ban, I -- lyen kö -- nyör -- gést kez -- de ő ma -- gá -- ban.
}
>>
}
</score>
 
 
[[Kategória:Kodály művei]]
{{DEFAULTSORT:Psalmus Hungaricus}}
 
== Források ==
 
*{{cite book |last=Eősze |first=László |title=Kodály Zoltán |year=1967 |publisher=Gondolat |location=Budapest |series=Kis Zenei Könyvtár 37.}}
*{{cite book |last=Király |first=Katalin |title=Ének-Zene 10. |year=2007 |publisher=Mozaik |location=Szeged |isbn=9789636976217}}
*{{cite book |last=Király |first=Katalin |title=Ének-Zene 8. |year=2018 |publisher=Mozaik |location=Szeged |isbn=9789636974893}}
*{{cite web |url=https://cantusnobilis.hu/repertoar/kodaly_psalmus_hungaricus |title=Psalmus Hungaricus |work= Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus |accessdate=2019-03-25}}
 
== További hivatkozások ==
 
*{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=a6xnAFI562Y |title=Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus |date=2013-05-19 |author=Országos Egyesített Kórus, Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel:Hollerung Gábor |publisher= Művészetek Palotája, Budapest |work=Énekel az Ország}}
*[https://www.youtube.com/watch?v=a6xnAFI562Y
*{{cite journal |last=Tóth |first=Aladár |authorlink=Tóth Aladár (zenetudós) |title=Kodály és Psalmus Hungaricusa |year=1923 |journal=Nyugat |volume=1923 |issue=24 |url=http://epa.oszk.hu/00000/00022/00349/10532.htm |accessdate=2019-03-25}}
*{{cite web |url=https://hollerung.hu/the-answered-question/ |last=Hollerung |first=Gábor |authorlink=Hollerung Gábor |title=A megválaszolt kérdés - Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus |year=2010 |accessdate=2019-03-25}}
 
[[Kategória:Kodály művei]]
{{DEFAULTSORT:Psalmus Hungaricus}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Psalmus_Hungaricus_(Kodály)”