„Galilei Kör” változatai közötti eltérés

A [[Tanácsköztársaság]] bukása után a szervezetet feloszlatták, tagjai közül sokan emigráltak és többségük Bécsben talált menedéket. Jászi Oszkár május elsején érkezett Bécsbe. Néhány héttel később követte őt Szende Pál, Polányi Károly, majd még igen sokan a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] folyóirat kollektívájából és a Galilei-kör egykoriegyesületi gárdájábóltagságából (Rédei József, Dániel Arnold, Fazekas Sándor, Lorsy Ernő, Madzsar József, Fényes László, Kéri Pál).<ref>[https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/89-06/ch07.html Litván György: Irányzatok és viták a bécsi magyar emigrációban ], tankonyvtar.hu</ref> Polányi Károly 1929-ben úgy vonta meg a Galilei Kör mérlegét, hogy Magyarország megmenthető lett volna, ha a forradalmi értelmiség szervezett, célirányos kapcsolatot teremt a nemzetiségekkel, a munkássággal és a parasztsággal. Azonban szerinte a diákcsoport kezdeményezéseiből hiányzott az összefogó elem, a politikai koncepció.