Wikipédia

„I. János jeruzsálemi király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
73. sor:
Brienne-i János, [[II. Erhard brienne-i gróf]] másodszülött fia harmincas évei végén került a történelem porondjára. Eredetileg egyházi pályára szánták, ám őt jobban vonzotta a [[lovag]]i lét, és negyvenévnyi lovagi torna alatt jelentős hírnévre tett szert. [[1208]]-ban a [[Szentföld]]ről kérés érkezett [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágosthoz]], hogy jelölje ki egyik nemesurát a [[Jeruzsálemi Királyság]] örökösnőjének, Máriának férjéül, és a király Jánost választotta, ígérve, hogy támogatja majd [[jeruzsálem]]i uralkodásában. [[1210]]-ben létre is jött a frigy, János pedig Mária révén uralkodhatott a jeruzsálemi [[keresztes államok|keresztes államon]]. Itt [[1211]]-ben hatéves fegyverszünetet kötött a [[Ikóniumi Szultánság|szeldzsuk]] szultánnál.
 
[[1212]]-ben elhunyt felesége, aki egy leányt ([[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabella Jolán]]) hagyott maga után. János hamarosan újra nősült, arája az [[örmények|örmény]] Stefánia hercegnő volt. Az [[ötödik keresztes hadjárat]]ban ([[1218]]–[[1221]]) sajnálatos módon háttérbe szorította őt a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[legátus]], és tanácsa ellenére nem kötötte meg a [[Damietta|Damiettánál]] vívott győztes csata után a szultán által felajánlott kedvező békét, így a hadjárat elbukott. Ezután a király nyugatra indult, hogy segítséget kerítsen. [[1223]]-ban találkozott [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriusz]] pápával és [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárral, aki eljegyezte lányát, a királyság örökösét, [[II. Izabella jeruzsálemi királynő|Izabellát]]. [[Olaszország történelme|Itália]] után [[Franciaország]]ba és [[Anglia|Angliába]] utazott, ám nem kapott támogatást. Később [[Santiago de Compostela|Santiago de Compostelába]] zarándokolt, ahol elvette új feleségét, [[Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné|Kasztíliai Berengáriát]]. Innen német területekre, majd ismét [[Róma|Rómába]] látogatott ([[1225]]), ahol II. Frigyes, immár a veje, követelte, hogy mondjon le javára a Jeruzsálemi Királyságról. A hetvenes éveiben járó száműzött király ezt meg is tette, de még elég aktív volt ahhoz, hogy bosszút álljon: a [[keresztes háborúk|hatodik keresztes hadjárat]] ([[1228]]–[[1229]]) pápai csapatait Frigyes távollétében annak dél-itáliai birtokai ellen vezette.
 
== A Latin Császárság ura==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._János_jeruzsálemi_király”