„Zaragoza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Éghajlat |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
| címer = Escudo de Zaragoza.svg
| zászló = Bandera de Zaragoza.svg
| autonóm közösség = Aragónia (autonóm közösség)
| tartomány = [[Zaragoza (tartomány)]]
| megye = Zaragoza (megye)
22. sor:
}}
'''Zaragoza''' (ejtsd: [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] {{IPA|[θaraˈɣoθa]}} ), [[katalán nyelv]]en ''Saragossa,'' a város a [[spanyolország]]i [[Aragónia (autonóm közösség)|Aragónia]] [[Spanyolország közigazgatási beosztása|autonóm közösség]] székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, [[2013]]-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre [[Madrid]]tól, [[Barcelona|Barcelonától]], [[Valencia (Spanyolország)|Valenciától]], [[Bilbao|Bilbaótól]] és [[Toulouse]]-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
== Fekvése ==
171. sor:
1118. december 18-án elfoglalta [[I. Alfonz aragóniai király|I. Alfonz]], és [[Huesca]] helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília
Különösen nagy hírre tett szert a város a [[napóleoni háborúk]]ban, 1808-1809-ben. [[Charles Lefebvre-Desnouettes|Lefebvre-Desnouettes]] tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit [[José de Palafox y Melci|Palafox]] védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak [[Vitoria-Gasteiz|Vitoriához]] kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget {{szám|30000}} főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. [[Jean Lannes|Lannes]] marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint {{szám|54000|ember}} ({{szám|14000|katona}}) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.<ref>Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)</ref>
|