Főmenü megnyitása

Módosítások

1 496 bájt hozzáadva ,  5 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
{{más|hermeneutika}}
A '''hermetizmus''' vagy másképp '''hermeticizmus''' a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze.{{refhely|Mircea EliadeEliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
 
A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a [[természetfeletti]] hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok.
 
Két fő kategóriája {{refhely|Mircea Eliade}}ː
* tudós hermetikus irodalom, elsősorban a ''[[Corpus Hermeticum]]'' {{Wd|Q205612}} 17 görög nyelvű értekezése.
 
A hermetikus irodalom többé-kevésbé a zsidó-egyiptomi [[szinkretizmus]]t tükrözi (tehát egyes iráni elemeket is), ezen kívül felismerhető benne a [[platonizmus]] hatása; ám a 2. századtól kezdve a [[Gnoszticizmus|gnosztikus]] [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] válik uralkodóvá.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}} Részlete, díszletei, mítoszai révén egyiptomiként hirdeti magát.{{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
Az első hermetikus iratok Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század között a hellenista Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). Megírásukat, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}}
 
A hermetikus típusú tudomány a [[misztérium]]ot és egyben a misztérium [[beavatás]]i típusú átadását foglalja magába; a természet megismerése ima és istentisztelet révén, vagy, alacsonyabb szinten, [[mágia|mágikus]] kényszerrel érhető el. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
 
A tudományos hermetikus irodalmat alkotó szövegeket éépúgy, mint a népszerű szövegek kategóriáját megírását, illetve megírásuk sugallatát [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz (Hermész)]]nek tulajdonítják. {{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}}
 
A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai [[Újplatonizmus|újplatonista]] háttérrel rendelkeznek. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000}}
 
A vallástörténész Bossuet már 1914-ben kimutatta, hogy a ''Corpus Hermeticum'' két ellentétes teológiát tartalmazː az egyik optimista ([[Monizmus|monista]]-[[Panteizmus|panteista]] típusú), a másik pesszimista és erős [[Dualizmus (filozófia)|dualizmus]] jellemzi. Az előbbi számára a világ szép és jó, mivel Isten hatja át, ezzel szemben a pesszimista tanban a világ alapvetően rossz, "nem Isten műve, főképp nem az első Istené, mert az első Isten fölötte áll minden anyagnak; léte titkában rejtőzikː Istent tehát csak a világi életből elmenekülve lehet elérni. {{refhely|Mircea Eliadeː Vallási hiedelmek és eszmék tört. II.}}
A ''Corpus Hermeticum'' szövegei az egyiptomi [[Thot]] istent a görög [[Hermész|Herméssz]]el azonosítják, akit Hermész [[Hermész Triszmegisztosz|Triszmegisztosz]]nak, azaz Háromszor Nagynak is neveznek. A Triszmegisztosz neve alatt elterjedt iratok korai [[Újplatonizmus|újplatonista]] háttérrel rendelkeznek. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, 22. old., 2000}}
 
MiutánA középkor végén, miután a szövegek nagy részét Itáliában latinra fordították, a hermetizmus, és maga a ''Corpus'' óriási hatást fejtett ki a [[reneszánsz]]ban. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások a-zs, 2007}} Néhány szintén Hermész nevét viselő [[asztrológia]]i és [[alkímia]]i munkával együtt ezek az értekezések a reneszánsz alapvető írásaivá váltak, amelyeket együtt hermeticizmusnak neveztek, míg magának a ''[[Corpus Hermeticum]]''nak {{Wd|Q205612}} a tanítását hermetizmusnak.<ref>Corpus Hermeticum - Hermész Triszmegisztosz tanításai</ref>
 
A reneszánsz kori hermetizmus, mint filozófiai irányzat nem egységes, megkülönböztetünk korai- és kései-hermetizmust. A korai-hermetizmus a Corpus Hermeticum-ban található tanításokat elemezte és interpretálta; a kései-hermetizmus pedig beemelte rendszerébe korának ezoterikus, gondolati rendszereit (az újgnoszticizmust, az [[újplatonizmus]]t, az [[Alkímia|alkímiá]]t, a [[Kabbala|kabbalá]]t, az [[Asztrológia|asztrológiá]]t, a [[Mágia|mágiá]]t).
84 543

szerkesztés