„Szabadegyházak” változatai közötti eltérés

 

 

A köznyelvben és a sajtóban téves és szakszerűtlen gyűjtőfogalomként él egyfelől a ''történelmi'', vagy ''nagyegyház'' elnevezés p.o. az [[evangélikus]], a [[református]], a római [[katolikus]] egyház és a [[zsidó vallás|zsidó felekezet]] megjelölésére, másfelől a ''kisegyház'' elnevezés p.o. a baptista, metodista stb. felekezetekre.

 

A szabadegyházak (németül: Freikirchen, angolul: Free Churches) elnevezés a kezdetben inkább csak néhány népegyház által képviselt „szabad államban szabad egyház" elvre vezethető vissza. A 19. század óta az önkéntes, hitvalló és tevékeny tagokból álló felekezeteket sorolják a szabadegyházak közé. Ezek fő jellemzői: az összkeresztyénség alapelveinek elfogadásán túl a Biblia kizárólagos tekintélyének elismerése, a lélekmentés (térítőtevékenység); az anyagi önfenntartás, az államhatalomtól való függetlenség. Gyülekezeteik berendezkedése demokratikus formák közt megvalósított [[teokrácia]]. A hittestvéri körből választanak házastársat, nagy figyelmet fordítanak a gyermeknevelésre.

 

{{csonk-keresztény}}