„Boogie-woogie” változatai közötti eltérés

A '''boogie-woogie''' (magyarosan '''bugi-vugi''') egy zenei stílus és egy szvingalapokon nyugvó tánc neve. A zene gyökerei a [[countryzene|country]] és a western muzsika mellett a [[blues]], ami az [[1940-es évek]]ben lett igazán népszerű, és amit eleinte csak egy, később akár három [[zongora]] egyszerre, gitár vagy nagyzenekar (big band) játszott.

 

Jellemzője a szabályos basszus kíséret (basso ostinato), melyet a bal kéz játszik, és a jobb kézzel játszott trillák és díszítések. Szigorúan véve nem szóló zongorastílus, szokták használni ének kíséreteként, illetve szólóként nagyzenekarban és kis jazz-együttesekben. Néha "eight to the bar"-nak (nyolc hang ütemenként) nevezik, de a legtöbb darab tulajdonképpen sima 4/4-es ütemű.

 

Népszerűsége az 1920-as és 1930-as években teljesedett ki, majd a boogie-woogie hóbort volt az egyik legnagyobb hatással a jump-blues és végeredményben a [[rock and roll]] fejlődésére, így mind a mai napig hallani különböző klubokban, lemezeken szerte Európában és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban.

 

 

Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban a szvingzenére kialakult különböző táncokat nehezen lehet pontosan leírni és definiálni, mivel igen gyakran összemosódnak a stílusbeli különbségek vagy éppen azonosságok – lévén, hogy ezek a táncok a mai napig egymásra folyamatosan hatással vannak. A különböző szvingtáncok döntő többségének ([[lindy-hop]], [[balboa (tánc)|balboa]], [[shag]], [[west coast swing]], [[hollywood style]] stb.) szülőhelyei, a majd minden jelentősebb városban megtalálható tánctermek voltak. A sokféle szvingtánc az idők folyamán elterjedt, változott, először az Egyesült Államok területén, de később átkerült más földrészre is.