„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés

Az [[1990-es évek]] elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték [[Európa]] egész keleti felét, vagyis a [[Szovjetunió]] tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló [[keleti blokk]] államait, azaz Európa [[szocializmus|szocialista]] országait. Ide sorolták például a három [[balti országok|balti államot]] ([[Észtország]]ot, [[Lettország]]ot és [[Litvánia|Litvániát]]), a [[Délkelet-Európa|délszláv országokat]] ([[Jugoszlávia]], [[Albánia]]), [[Románia|Romániát]], [[Magyarország]]ot, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiát]], [[Lengyelország]]ot és az egykori [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK-t]] (Kelet-Németország) is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben [[Észak-Európa]], [[Délkelet-Európa]] és [[Közép-Európa]] részeit képezték.

A három [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] államot, [[Azerbajdzsán]]t, [[Örményország]]ot és [[Grúzia|Grúziát]] politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az [[Eurovíziós DalfesztiváloknakDalfesztivál]]oknak is), földrajzilag azonban nagyobbrészt vagy egészében [[Ázsia]] részét képezik (felosztás kérdése, hogy van-e európai területük és milyen mértékben). A [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] [[Kazahsztán]]t ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az [[Urál (folyó)|Urál]] folyót]] tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).