„Csernobili atomerőmű-baleset” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
→Az erőmű: ddd |
||
3. sor:
[[Fájl:Chernobyl NPP Site Panorama with NSC Construction - June 2013.jpg|bélyegkép|500px|A csernobili erőmű, középen a jelenlegi régi szarkofág és balra az épülő új 110 méter magas monstrum (2013)<ref>[http://www.origo.hu/techbazis/20130426-szaz-evig-fogja-vedeni-csernobilt-az-uj-szarkofag.html Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá]</ref>]]
Kabbe anyádat te büdös köcsög
A '''csernobili atomerőmű-baleset''' (a köznyelvben ''csernobili atomkatasztrófa'') [[1986]]. [[április 26.|április 26-án]] történt az [[ukrajna]]i (akkor a [[Szovjetunió]] tagállama) [[Pripjaty (Kijevi terület)|Pripjaty]] és [[Csernobil]] városok melletti [[Csernobili atomerőmű|Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben]]. Ez az eset volt az [[atomenergia]] felhasználásának történetében a [[majak]]i 1957-es Kistim-tragédia<ref>[http://www.kisalfold.hu/tudomany/majak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja/2400490/ Majak: a világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája], kisalfold.hu</ref> után a legsúlyosabb katasztrófa.<ref>[http://ecolounge.hu/zoldmotor/majak-az-elso-csernobil Kiss Ádám József : Majak, az „első Csernobil”], ecolounge.hu</ref><ref>[http://magyarnarancs.hu/riport/ahol-a-foldbol-is-daganat-no-92149 Ahol a földből is daganat nő - Élet Majak mellett], magyarnarancs.hu</ref>▼
▲
{{idézet2| ''Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. A csernobili katasztrófa valójában igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.''|[[Mihail Szergejevics Gorbacsov]]}}
19 ⟶ 21 sor:
A Nemzetközi Rákkutató Újság (International Journal of Cancer) 2006-os tanulmányában megjelent egy újabb tudományos modell. Eszerint a csernobili szerencsétlenség körülbelül 1000 pajzsmirigyrákos és 4000 egyéb rákos esetet okozott Európában, ami az összes rákos esetek 0,01%-a a szerencsétlenség óta. A tanulmányban megjelent tudományos modell szerint a tragédia 2065-ig kb. 16 000 (95% UI 3400–{{szám|72000}}) pajzsmirigyrákos és {{szám|25000}} (95% UI {{szám|11000}}–{{szám|59000}}) más típusú rákos megbetegedést okoz. A teljes hatását a lakosság egészségére nehéz felbecsülni.<ref>[http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ijc.22037/full Estimates of the cancer burden in Europe from radioactive fallout from the Chernobyl accident], onlinelibrary.wiley.com</ref><ref>[https://www.iaea.org/sites/default/files/strategy_for_recovery.pdf The Human Consequences of the Chernobyl Nuclear Accident A Strategy for Recovery, A Report Commissioned by UNDP and UNICEF with the support of UN-OCHA and WHO ]</ref>
==
[[Fájl:Chernobyl npp.jpg|jobbra|bélyegkép|400px|Az erőmű látképe északnyugatról, Pripjaty felől, 2007-ben]]
28 ⟶ 30 sor:
[[1986]]. [[április 26.|április 26-án]], szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.
===
Az atomreaktorok egyik jellemzője, hogy a bennük végbemenő láncreakció leállítása után is jelentős, a névleges teljesítménynek 5-10%-át kitevő hő képződik. Ez azt jelenti, hogy a reaktort annak akár üzemszerű leállítása után is aktívan hűteni kell, különben az túlhevül és magleolvadás következik be (lásd a [[fukusimai atomerőmű-baleset]]et).
| |||