„Twist Olivér (regény)” változatai közötti eltérés

Visszavontam 2001:738:80E:3EFB:7CC8:9CEB:ED1E:4E9E (vita) szerkesztését (oldid: 21124534)
(faszopóóóóóó)
(Visszavontam 2001:738:80E:3EFB:7CC8:9CEB:ED1E:4E9E (vita) szerkesztését (oldid: 21124534))
Címke: Visszavonás
A restaurációs komédiák és [[Henry Fielding]] hagyományaira támaszkodva Dickens beszédes nevekkel látja el szereplőit. Olivér, bár mint „az egyházközség árvája”, eleve számkivetettként jön a világra, s még a nevét is az ábécé éppen soron következő betűi alapján kapja, mégis az élete csupa fordulat ''(twist=csavar, kígyózás, váratlan fordulat)''.<ref>Ashley, Leonard. ''What's in a name?: Everything you wanted to know.'' Genealogical Publishing, 1989, p. 200.</ref> Grimwig úr látszólag hátborzongató és borúlátó arckifejezése valójában arra hivatott, hogy elrejtse kedves és érzelemgazdag lelkét ''(grim=félelmetes, ijesztő, mogorva, marcona''; ''wig=paróka)''. Más szereplők nevei karikatúraként utalnak jellemükre. Mann asszony ''(man=férfi)'', aki csecsemőkorában gondoskodik Olivérről, minden, csak nem nőies vagy szerető anya; Bumble úr, bár igencsak tudatában van saját rangjának és fontosságának, hiába próbálja utánozni a király kiejtését ''(bumble=ügyetlenkedik/fontoskodó, öntelt kistisztviselő''; ''mumble=motyog, dadog)''. A Sowerberry család „savanyú bogyók” társasága (a ''sower'' szó ''magvető''t jelent, de kiejtése azonos a ''sour=savanyú'' szóéval; ''berry=mag, bogyó''), Sowerberryné asszony mindig haragos tekintete és Sowerberry úr foglalkozása (koporsós) miatt, és azért is, ahogy Olivérrel bánnak. Rose Maylie neve virágokra és a tavaszra, szépségére és fiatalságára utal ''(rose=rózsa'', ''May=május)'', míg Toby Crackité az általa választott, nem túl szép mesterségre, a betöréses lopásokra ''(crack=reped, hasad, törik, betör, betörés''; ''crack it!=törd össze!)''.
 
Bill Sikes kutyája, Buli, gazdája emblémája, agresszív, harapós magatartása hű tükre gazdája állatias kegyetlenségének, s a kutya testén éktelenkedő hegek Sikes önpusztító életvitelét hivatottak kifejezni. A kutya bárkit megtámad gazdája szeszélyeihez igazodva, ahogy Sikes is durva és érzéketlen. Sikes megérzi, hogy a kutya az ő viselkedését tükrözi vissza, és ezért akar megszabadulni tőle – ahogy saját maga elől is legszívesebben elfutna. Amikor aztán Sikes meghal, ugyanúgy elpusztul a kutya is.<ref>[http://www.novelsearch.com/olivertwist NovelGuide]</ref> Nancy meggyilkolása után Buli állandóan emlékezteti gazdáját a szörnyű bűnre, amely már ott elkezdődik, hogy lába véres lesz, és vérnyomokat hagy maga után mindenütt. Nem sokkal ezután Sikes már mindenképpen el akarja pusztítani a kutyát, mivel azt képzeli, hogy az állat miatt fog lebukni. De ahogy a bűnétől nem tud megszabadulni, úgy nem tud a kutyától sem, amely végül hamarabb ér a házba, gazdája hamarosan bekövetkező halálának színhelyére, mint Sikes maga. (A kutya neve az eredeti szövegben Bull's-eye (bikaszem), ami felidézi Nancy szemeit is, utolsó tekintetét, amely fasszopóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóózamok, mintegészen a bűnhalála éspillanatáig annak jóvátétele, megbocsátása. Dickens a zsebtolvajlástól a gyilkosságig különféle súlyosságú bűntényeket ír le, és a bűnt elkövető karakterek végül alaposan megbűnhődnek: Sikest például a halálba kergeti a kegyetlenkedései miatt feldühödött tömeg, Fagin pedig egy nyomorúságos börtöncellában várhatja halálos ítélete végrehajtását. Egyikük számára sem marad remény:kísérti Sikes a bűne következményei elől menekülve leli halálát, míg Fagin élete utolsó éjszakáján sem akar sem rabbival találkozni, sem imádkozni, inkább arra kérné az őt meglátogató Olivért, hogy segítsen neki megszökni. Nancy ellenben a saját élete feláldozásával végül bocsánatot nyer-ot.)
 
Dickens a regényben a különféle ellentétpárok szemléltetésére igen sarkított jellemű karaktereket használ. Fagin és Brownlow úr például a gonosz és a jó megtestesítője, de maga Olivér, mint becsületes, törvénytisztelő gyermek, ugyanúgy szemben áll az Agyafúrt Vagány figurájával, aki inkább a törvény rossz oldalán érzi jól magát. A bűn és a bűnhődés ugyanúgy fontos párhuzamok, mint a bűn és annak jóvátétele, megbocsátása. Dickens a zsebtolvajlástól a gyilkosságig különféle súlyosságú bűntényeket ír le, és a bűnt elkövető karakterek végül alaposan megbűnhődnek: Sikest például a halálba kergeti a kegyetlenkedései miatt feldühödött tömeg, Fagin pedig egy nyomorúságos börtöncellában várhatja halálos ítélete végrehajtását. Egyikük számára sem marad remény: Sikes a bűne következményei elől menekülve leli halálát, míg Fagin élete utolsó éjszakáján sem akar sem rabbival találkozni, sem imádkozni, inkább arra kérné az őt meglátogató Olivért, hogy segítsen neki megszökni. Nancy ellenben a saját élete feláldozásával végül bocsánatot nyer.
 
Nancy úgyszintén egyike a regény kevés, kifejezetten ambivalens karaktereinek: noha gyermekkorától kezdve Fagin bandájához tartozik, és a bűnözők életét éli, lelkiismerete mégis felébred, és megbánja, hogy segédkezett Olivér elrablásában, majd pedig lépéseket tesz annak érdekében, hogy mindezt jóvátegye. Fagin áldozataként ő maga is romlott ugyan, de még nem veszett ki belőle minden erkölcsi érzék, és valójában elítéli a banda gaztetteit. Meg akarja menteni Olivért ettől a sorstól, de mégsem tud Bill Sikes árulójává válni, mert szereti őt.