„Vita:Finnugor nyelvrokonság” változatai közötti eltérés

:::::::GéKI: "''Vagy bennmarad az én kiegészítő szövegem, vagy a te "torzított kiemelésed" sem... '''erre mérget vehetsz! - ROFL'''''" Ugye, pont így szokott társalogni egy szegény, elnyomott kezdő szerkesztő?? Olvass vissza, hogy ''milyen'' hangnemben társalgott a vitalapján novemberben. :-((
:::::::Részemről a vita tényekről szól: igézzen pontosan egy forrásból, és nem lesz semmi gond. -- [[Szerkesztő:Ulrich von Lichtenstein|Ulrich von Lichtenstein]] <sup>[[Szerkesztővita:Ulrich von Lichtenstein|vita]]</sup> 2019. március 28., 13:00 (CET)
 
::::::Kedves Ulrich von Lichtenstein! Egyetértek veled: a források szövegét tartalom szerint – lényeges mondandót akár szó szerint –, a számadatokat pedig betű szerint kell idézni. Nem azért, mert ez dönti el a vitát vagy ezen múlik világunk sorsa, hanem azért, hogy az olvasók megbízzanak az itt közzétett cikkekben, s ne kelljen ellenőrizniük minden adatot az eredeti kiadványokban. Sokat bosszankodok magam is, ha ilyen jellegű hibákkal találkozok, s meglehetősen sok időt töltök – lényegében fölöslegesen – az adatok ellenőrzésével. Tudományos munkát nem csupán tartalma alapján ítélnek meg, hanem aszerint is, szerzője milyen gondosan járt el. Pontosan idézte-e az adatokat, forrásait stb. A hibák rontják a tanulmány hitelét, s elkerülhetetlenül a szerzőét is.
 
::::::Ne vedd szívedre, milyen hangon társalognak veled, hogyan minősítenek. Minden embert elsősorban saját viselkedése alapján ítélnek meg, nem aszerint, hogy mások mit mondanak róla. Nem a te felelősséged, hogyan viselkedik, mit mond felebarátod. Emelkedj felül a helyzeten, maradj lehetőleg tárgyilagos, s elsősorban azt nézd, miként viheted előre az ügyet. [[Szerkesztő:Jebusaeus|Jebusaeus]] <sup>[[Szerkesztővita:Jebusaeus|vita]]</sup> 2019. március 29., 19:21 (CET)
 
 
A finnugor elmélet nyelvészeti kérdés, s ilyenként kellene kezelni. Feltételezéseken alapul, de ez természetes, hiszen nincsenek nyelvészeti és történeti források a magyar–finn stb. együttélésről. Ennélfogva a közös múltat és a közös ősnyelv létezését – állításával ellentétben – nem tudja bizonyítani. Módszereivel, nyelvi elemek összehasonlításával csupán a vizsgált nyelvek párhuzamát – nevezhetjük rokonságnak is –, pontosabban a hasonlóság mértékét tudja kimutatni. Ezzel kapcsolatban egyoldalú: nem teszi próbára feltevéseit szélesebb körű elemzésekkel. Nem alkalmazza módszereit a magyar és más (nem finnugornak vagy urálinak minősített) nyelvekkel kapcsolatban is.