742
szerkesztés
a (Szám és névelő egyeztetése, egyéb apróság) |
a |
||
A háborút követően a bujkáló nyilasokat és németbarát személyeket őrizték a táborban.<ref name=":7" /> 1947-ben rendőr tiszthelyetteseket képző Tanosztálynak adott helyet az épületegyüttes, 1949 márciusában pedig megkezdődött a központosítás - a Buda-déli egykori központi internálótáborból folyamatosan telepítették át az internáltakat.<ref name=":29" /><ref name="rubicon" /> A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma {{szám|17700}} körüli.<ref name="rubicon">{{cite web |url= http://www.rubicon.hu/ma_files/2015_10_4-13.pdf |first= Barbara |last= Bank |title= Buda-déltől Recskig – Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon (1945–1953) |year= 2015 |month= 10 |format= PDF |publisher= [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon.hu]] |accessdate= 2017-02-16}}</ref> A tábor 1950 májusától az Államvédelmi Hatóság ([[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]) kezelésében működött.<ref name=":8" /> Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett. Az internálások legkésőbb 1953 októberéig tartottak, amikor a tábort adminisztratív úton kiürítették.<ref name=":7" /><ref name="rubicon" />
[[1956-os forradalom|1956 októberében, a forradalom]] időszakában a [[gödöllő]]i térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrök]] a Nemzeti Bizottság engedélyével
1957-től 1960-ig ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben.<ref name="ilkei" /> Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltás időszakáig.<ref name="kenedli" /><ref name=":35" /> Ezt követően
== A vasgyári munkástelep (1907–1928) ==
|
szerkesztés