„Vita:Finnugor nyelvrokonság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
Természetesen nem igaz, hogy GéKI éas Ulrich von Lichtenstein szerkesztők megegyezésre jutottak volna a vitatott kérdésekben. A fenti bekezdések is bizonyítják, hogy Önök végletesen vitatott (Neparáczki), a jelenlegi tudományos főáramlattal szembe menő, és a cikk címéhez, tárgyához nem tartozó megállapításokat akarnak elhelyezni a cikkben, és ezzel „legyőzni” a hagyományos finnugor nyelvrokonsági elméletet. Természetesen oda lehet írni a cikkbe, hogy mások ezt mésképp gondolják, de ez a cikk a nyelvészetről szól. Újfent kérem, hogy a genetikai kérdéseket más cikk(ek)ben fejtsék ki. A magam részéről továbbra sem fogom jóváhagyni, hogy a nyelvtudományi kérdéseket paleolit Kárpát-medenei genomra hivatkozva próbáljanak megoldani. Sokadszor hivatkoznék arra, hogy a finnugor nyelvrokonság kutatása a lapp nyelv tanulmányozásával kezdődött, és lappok mindenféle genetika nélkül is nyilvánvalóan nem közeli rokonai sem a finn, sem a magyar etnikumnak.– [[Szerkesztő:Szilas|Szilas]] <sup>[[Szerkesztővita:Szilas|vita]]</sup> 2019. március 30., 20:00 (CET)
 
Tisztelt [[Szerkesztő:Szilas|Szilas]]!
 
Ön nem olvasta el figyelmesen fentebbi bejegyzésemet. Sehol nem írtam, hogy a Neparáczki-dolgozatból származó idézetet el kívánnám helyezni a szócikkben. Az idézettel mindössze arra kívántam rámutatni, hogy [[Szerkesztő:GéKI|GéKI]] szerkesztőtársunk sem olvasta figyelmesen Neparáczki munkáit, mivel ''nevezett szerző nem vitatta el a magyar nyelv finnugorságát, csak azt állította, hogy genetikai összetételük alapján a honfoglaló törzsek nem álltak rokonságban a finnugor nyelvű népekkel, így a magyar nyelvet máshol nem, csak a honfoglaláskor, a Kárpát-medencében vehették át, a helyben talált finnugor nyelvű népességtől.'' Azért ez nem idegen a finnugor nyelvrokonság témájától...
 
Ez az elképzelés egyébként nem új, több szerzőnél felbukkant már ilyesmi az évtizedek során. Vámbéry is valami hasonló végkövetkeztetésre jutott, csak szerinte a többszöri rátelepülés eredménye egy kevert nyelv születése lett, amiben a török elem dominál. Paolo Agostini is a honfoglalás utánra, a Kárpát-medencébe teszi a magyar nyelv születésének helyét és korszakát, amikor is a magyarok eredeti török nyelvéből, a kazár pidzsinből és a helyi népesség nyelvéből, nyelveiből alakult ki végül a mai magyar nyelv. És akadnak még példák... tudósok tollából.
 
Én részemről nem kívánok legyőzni senkit és semmit, csak a tárgyilagos és elfogulatlan tudományos ismeretterjesztésben kívánok közreműködni. Ha megtekinti a szócikk laptörténetét, összehasonlítja a néhány évvel ezelőtti és a mai állapotát, akkor önnek is feltűnhet, hogy az jelenlegi formájában jóval informatívabb, szakszerűbb és tudományosabb. Ennek a fejlődésnek jórésze pedig az én munkámnak köszönhető. Szerkesztéseimben mindig törekszem a semlegességre és tárgyilagossága, azokat minőségi, tudományos kiadványokból és közlésekből származó anyaggal támasztva alá. Talán önnek is feltűnt, hogy lehetőség szerint kerülöm a magyar munkákat, mivel nem kívánok belekeveredni a téma körül kialakult lövészárokharcba és állóháborúba.
 
Énmagam a magyar nyelv és nép eredetének kérdését igazán érdekes és szórakoztató, ám nem igazán fontos kérdéseknek tartom. Nekem elég annyi, hogy a magyar hagyomány szerint Ázsiából jöttünk, ráadásul van szerencsénk egy igazán gazdag és költői nyelvet beszélni.
 
Üdvözlettel,
 
Maghasító
 
[[Szerkesztő:Maghasito|Maghasito]] <sup>[[Szerkesztővita:Maghasito|vita]]</sup> 2019. március 30., 21:36 (CET)
355

szerkesztés