Wikipédia

„Jobbágy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 82.144.185.87 (vita) szerkesztéséről 92.249.151.121 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
22. sor:
A jobbágyság előzménye az [[Árpád-kor]]i magánbirtokokon élő szolgálók voltak, akiknek csak egy része volt szolgai állapotú ''(servus),'' egy másik része már saját gazdasággal rendelkezett, mely után adót fizetett. Ezek magyar neve ''uhug'' volt, latinul ''liberek'', ''libertinusok''. Az adót részben terményben, részben pénzben fizették ''(cenzus)''. A földesúr saját tulajdonában lévő birtokrészen, a ''praediumon'' (vagy ''allódium'') szolgálók tehát elkülönültek a "szabadoktól", akik csak adóztak. Lehetséges, hogy ezek a félig rabszolga-státuszú egyének, akik közös szállásokon laktak, és az úrtól ellátást kaptak, hadjáratokból szerzett foglyok, tehát részben nem is magyarok voltak.
 
Azonban ahogy a magánbirtokok száma és nagysága nőtt (no meg a ____- - - -népesség is), úgy növekedett a ''liberek'' száma is, így alakult ki a jobbágyság intézménye. A [[13. század]]ban a ''jobbágy'' szó ugyanis leértékelődött, és a földesúri hatalom alatt élő népek egységesülésével immár a saját termelőeszközökkel rendelkező, az úrtól különféle ellenszolgáltatások fejében kapott földön ''(jobbágytelek)'' önállóan gazdálkodó parasztok gyűjtőneve lett. Ebbe a rétegbe kerültek tehát felemelkedés útján a korábbi (rab)szolga állapotú vagy többé-kevésbé szabad, felszabadított rétegek a ''várnépek'' és a királyi udvarházak ''udvarnokai'' közül. Szabadságaikat az ebbe a rétegbe részben beolvadó, Nyugat-Európából bevándorló telepesek ''(hospesek)'' hozták magukkal, akik korábbi lakóhelyükön már átmentek a megfelelő társadalmi átalakuláson. Lesüllyedés útján került ugyanakkor a jobbágyok közé a királyi vármegyék katonáinak, a ''várjobbágyoknak'' egy része (innen a név is). Mindent összevéve a jobbágyság az ebbe a rétegbe kerülők többsége számára társadalmi emelkedését jelentett.
 
Ez a folyamat nagyjából [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] idején fejeződött be, amikor is a szabad ''(liber)'' parasztság mozgékonysága lökést adott a [[mezőváros]]ok kialakulásának is.<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], Makk Ferenc |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}} </ref>fasz
 
== Az 1351-es törvények ==
A [[14. század]] elején még meglehetősen szabályozatlan volt a szolgálók státusa. Egyesek továbbra is a ''praediumon'' dolgoztak szolgaként, önálló gazdaság nélkül, a többség azonban már telke arányában fizetett adókat, ám hogy mennyit, az nem volt központilag szabályozva, ahogy az sem, hogy terményben vagy pénzben kell-e adózniuk.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jobbágy”