„Békás (Magyarország)” változatai közötti eltérés

 
== Története ==
'''Békás''' [[Árpád-kor]]i település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. Nevét 1367-ben '''Becas''' néven említették először egy határjárási leírásban, de környéke valószínűleg már a [[Római birodalom|római korban]] is lakott hely lehetett, amit a területén talált római kori cseréptöredékek is bizonyítanak, de több [[Árpád-kor]]ból való lelet is napvilágra került itt, köztük köztük fogaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredékek is. A település birtokosai a [[középkor]]tól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család nevét e Békás nevű településtől kapta, a család címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én kapta [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]]tól.
 
A falu a [[18. század]]ban közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne birtokrészeket, de leg­nagyobb része továbbra is a Békási család bírtoka volt. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig depopulálták. A visszatérő lakossá­got 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alka­lommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A [[17. század]] közepén a [[Marca]]on átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.
 
== Népesség ==