„Románia éghajlata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
59. sor:
== Régiónként ==
=== Erdély ===
A terület kontinentális éghajlatú, de nyugaton az atlanti-[[Óceáni éghajlat|óceáni]] hatások, a [[Temesköz]]ben és a [[Szörénység]]ben [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] hatások is érvényesülnek. Ez olyan jelentős különbségeket eredményez, hogy pl. a legmelegebb hónap, a július középhőmérséklete a [[Temesköz]]ben 22 °C, az [[Erdélyi-medence|Erdélyi-medencé]]ben 18 °C, az [[Erdélyi-középhegység]]ekben 14-16 °C, a havasokban pedig 10-12 °C.{{refhely|Mátyás Vilmosː Utazások Erdélyben; 1986}} A téli középhőmérséklet is hozzávetőleg ilyen eltérést mutat, a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás azonban főleg tavasszal (április) és ősszel (szept.-okt.) fordul elő.{{refhely|Mátyás Vilmosː Utazások Erdélyben; 1986}}
==== Nyugati-alföld ====
A Nyugati-alföldön az éghajlat hasonló a magyar alföld éghajlatához. A csapadék évi mennyisége 500–{{szám|700|mm}}, ami elég az intenzív gazdálkodáshoz. A legtöbb májustól júliusig.
246 ⟶ 248 sor:
}}
==== Erdélyi-medence és a Kárpátok ====
Az [[Erdélyi-medence|Erdélyi-medencé]]ben a felhősség több, mint az ország más részein. A csapadék mennyisége évi 500 és {{szám|1000|mm}} között alakul. Az [[Erdélyi-szigethegység]]ben, a [[Keleti-Kárpátok|Keleti-]] és [[Déli-Kárpátok]]ban az átlagos évi csapadék 700 és {{szám|1000|mm}} között van.{{refhely|Mátyás Vilmosː Utazások Erdélyben; 1986}} A medencében hó általában az ősz végén, gyakran novemberben esik és 3-5 hónapig tart ki, de a [[Kárpátok]]ban akár 6-7 hónapig is hótakaró boríthatja a magasabb részeket.
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Kolozsvár]]
| |||