„Karl Marx” változatai közötti eltérés

Párizsban Marxék fiatal értelmiségi körökben nagy népszerűségnek örvendtek és aktív társasági életet éltek. Gyakran megfordultak [[Marie d’Agoult]] híres szalonjában,{{refhely|Liedman 2018|110. o.}} de egyfajta szalonként működött otthonuk is és több neves író, gondolkodó az állandó vendégkörükhöz tartozott. Az ilyen jellegű pezsgő életvitel nem csak a politikai aktivitást serkentette, hanem barátságok is szövődtek, például Marx és [[Heinrich Heine]] között, aki viszonzatlan szerelmet érzett Marx csinos felesége iránt. Marxék jó kapcsolatot ápoltak továbbá az orosz irófejedelemmel [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]]jal is, és többször megfordultak párizsi rezidenciáján. Arisztokrata körökben egyébként az alacsony és torzonborz kinézetű Marxot a „Mór” ''(„Maure”)'' gúnynévvel illeték. Lafargue visszaemlékezéseiben megjegyzi, hogy leányai barátjuknak tekintették, nem apának nevezték, hanem viccelődve és iróniával csúfnevén.{{refhely|Írások életéről és tevékenységéről|147. old. (A magyar nyelvű verzióban a „Maure”-t „Szerecsen”-nek fordították.)}}<ref>{{cite web |author=Paul Lafargue |authorlink=Paul Lafargue |url=https://www.marxists.org/francais/lafargue/works/1890/00/lafargue_18900000.htm |title=Souvenirs personnels sur Karl Marx |accessdate=2015-01-27 | language=francia | publisher=marxists.org}}</ref><ref name="hetek.hu">{{cite web |author=Németh Ványi Klári |url=http://www.hetek.hu/arcok/201106/marx_elso_aldozata |title=Marx első áldozata |date=2011-06-07 |accessdate=2015-01-27 | language=magyar | publisher=hetek.hu}}</ref> Megismerkedett [[Pierre-Joseph Proudhon]]-nal, akinek ''„Mi a tulajdon?”'' című könyvét elismeréssel illette. Hajnalig tartó beszélgetések, viták során összebarátkoztak, Marx megpróbálta bevezetni a hegeliánus filozófiába, amit – később ironikusan megjegyezte – német nyelvtudás híján, Proudon sosem sajátított el alaposan. Barátságuk azonban nem mélyülhetett el, mert Marx gyors szellemi fejlődése következtében egyre kritikusabban viszonyult hozzá, s útjaik elváltak.{{refhely|Liedman 2018|114–116. o.}}{{refhely|MEM 16|Karl Marx: Proudhonról, (Levél J. B. v. Schweitzernek, London, 1865. január 24.) 22–28. o.}} Marx párizsi ismerősei közé tartozott még [[Mihail Alekszandrovics Bakunyin]] is, aki sok évvel későbbi visszaemlékezéseiben így írt róla: ''„Először 1844-ben, Párizsban találkoztam vele. [...] Akkor ő már sokkal előbbre volt, mint én, és még ma is nemcsak ebben áll felettem, hanem abban is, hogy sokkal többet tud. […] Marx, annak ellenére, hogy fiatalabb volt nálam, már tudós materialista, tudatos szocialista és ateista volt.”''{{refhely|Cornu 1969|62. old}}{{refhely|Liedman 2018|116. o.}} Igazi barátság soha nem alakult ki közöttük – személyiségük teljesen eltért egymástól – sőt ellentéteik az idők során csak egyre élesebbé váltak.{{refhely|Cornu 1969|63. old}}

Marx már Kreutznachban elhatározta, hogy mélyebben tanulmányozni fogja a polgári társadalmat. „Most, miután elolvasta Engelsnek ''[[A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata]]''{{refhely|MEM 1|497–522. old. Friedrich Engels: ''A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata.''}} című cikkét, világossá vált előtte, hogy éppen a ''politikai gazdaságtan'' területén rejlenek az emberi viszonyok alapkérdései, s ezeknek a filozófiai materializmus és a proletár politika általa kidolgozott álláspontjáról való rendszeres tanulmányozása igen nagy eredményekkel biztat.”{{refhely|Lapin 1980|249–250. old.}} E tanulmányok során jött létre a három jegyzetfüzetet megtöltő [[Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből]] című befejezetlen munka, mely először teljes terjedelmében 1932-ben jelent meg.{{refhely|MEM 42|41–155. old. Karl Marx: ''Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből.''}} Párizsi tanulmányai során ezen írásműhöz szorosan kapcsolódó öt másik jegyzetfüzet is született, melyek kivonatokat tartalmaznak [[Jean-Baptiste Say]], [[Fryderyk Skarbek]], [[Adam Smith]], [[David Ricardo]], [[John Stuart Mill]], [[John Ramsay McCulloch]], [[Pierre Prévost]], [[Antoine Destutt de Tracy]], [[Friedrich List]], [[John Law]], [[Pierre Le Pesant]], Heinrich Friedrich Osiander és mások munkáiból, illetve Engels fenti tanulmányából. Engelsnek ez a cikke egyedülálló befolyást gyakorolt Marxra a tekintetben, hogy szisztematikus közgazdasági kutatásait elkezdte, de abban a vonatkozásban is, hogy Engelsre mint publicistára és forradalmárra felfigyelt. A másik kiemelendő, közvetlen irodalmi impulzus, [[Moses Hess]] 1843-ban megjelent három tanulmányán túl, különösen ''[[A pénz lényegéről]]'' (Über der Geldwesen) című írása,<ref>{{cite journal |author= Moses Hess: |title= ''A pénz lényegéről'', | journal= =Magyar Filozófia Szemle, | year= =1967. | issue = 2. szám. | pages = 326–345. old.}}</ref> amely eredetileg a ''Jahrbücher''ben jelent volna meg. Továbbá Wilhelm Schulz ''A termelés mozgása'' (Die Bewegung der Produktion) című művének hatása említhető még.{{refhely|Lapin 1980|271–272. old.}}

==== A ''Kommunisták Szövetsége''====

{{idézet|[...]1847 tavaszán{{jegyzet*|Későbbi kutatások szerint, 1847 . január végén.{{refhely|Kliem 1978|162. old.}} }}Moll{{jegyzet*|''Joseph Moll'', kölni órás, a londoni Igazak Szövetsége Központi Vezetőségének tagja}}megjelent Brüsszelben Marxnál és rögtön utána Párizsban nálam, hogy elvtársai nevében ismételten felszólítsanak bennünket a Szövetségbe való belépésre. Felfogásmódunk általános helyességéről, mondotta, éppúgy meg vannak győződva, mint annak szükségességéről, hogy a Szövetséget a régi konspirációs hagyományoktól és formáktól megszabadítsák. Ha be akarunk lépni, alkalmat adnak nekünk arra, hogy kritikai kommunizmusunkat a Szövetség egy kongresszusán kiáltványban kifejtsük, amelyet azután a Szövetség kiáltványaként közzétesznek; s ugyanígy lehetőségünk lesz közreműködni abban, hogy a Szövetség elavult szervezete helyébe új, korszerű és célirányos szervezet lépjen.|Friedrich Engels|{{refhely|MEM 21|208. old. Friedrich Engels: A Kommunisták Szövetsége történetéhez}} }}

Az 1848-as februári franciaországi forradalom kitörésekor Marx visszatért Párizsba. Amint a forradalom átterjedt Németországba, [[Köln]]be utazott, ahol a ''Neue Rheinische Zeitung'' főszerkesztője lett. Nagy rokonszenvvel követte a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar eseményeket]] is, [[Kossuth Lajos]] 1848-as tevékenységét [[Georges Jacques Danton|Dantonhoz]] és [[Lazare Nicolas Marguerite Carnot|Carnot]]-hoz hasonlította.<ref>{{cite journal | author = Marx-Engels: | title = ''A magyar harc'' | publisher = ''Neue Rheinische Zeitung'', |year= 1849. |month= január}}</ref>

Az 1872-es Hágai kongresszuson végül a bakunyinistákat kizárták, az Internacionálé székhelyét [[New York]]ba helyezték át, végül a szervezet 1876-ban feloszlatta magát.{{refhely|MEM 18|Előszó XIII. old.}}<ref>{{cite web |url=http://www.marxists.org/history/international/iwma/index.htm |title=History of the International Workingmen's Association |accessdate=2014-12-13 | language=angol | publisher=marxists.org}}</ref>

1867-ben, 20 évi munka után adta ki ''[[A tőke]]'' első kötetét. A következő két kötet megírása egyre jobban halasztódott, a mű elkészülését rosszabbodó egészségi állapota, illetve az Internacionáléban végzett munkája hátráltatta. 1875-ben megírta a ''Gothai program kritikáját'' a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Németországi Szociáldemokrata Párt]] programjáról, de a párttal kapcsolatos szervezőmunka nagyobb részét Engelsre hagyta. Minden erejét ''A tőke'' megírására fordította, hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött ehhez, és megtanult [[Orosz nyelv|oroszul]] is. Művét mégsem tudta befejezni, később Engels rendezte sajtó alá a hátrahagyott jegyzeteket.<ref>{{cite web |url=http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10439 |title=Engels, Friedrich |accessdate=2014-12-13 | language=magyar |date=2005-08-08 | publisher=mult-kor.hu}}</ref>

1881-ben meghalt felesége, Jenny, [[1883]]. [[március 14.|március 14-én]] pedig Marx is. [[London]]ban, a Highgate-i temetőben nyugszanak egymás mellett.<ref>{{cite web |url=http://www.victorianweb.org/sculpture/funerary/207.html |title=Karl Marx's grave |accessdate=2014-12-13 | language=angol | publisher=victorianweb.org}}</ref>

[[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] szerint a marxizmus három fő részre tagolható: a marxista filozófiára, a marxista gazdaságelméletre és a marxista politikaelméletre. A marxista tanokat Engels a „tudományos szocializmus” megnevezéssel illette, és döntő szerepet játszott Marx munkáinak sajtó alá rendezésében.<ref name="sulinet2">{{cite web |author=Farkas Zoltán |url=http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/ideologiak-marxizmus |title= Ideológiák - marxizmus |accessdate=2014-12-29 | language=magyar | publisher=hirmagazin.sulinet.hu}}</ref>

Ő volt az utolsó gondolkodó, aki megpróbálta a társadalom átfogó filozófiai vizsgálatát. Marx munkásságát követően a társadalomtudományok és a filozófia útja külön vált. Elméleti jelentőségét mutatja, hogy a modern társadalomtudomány három nagy alapítója közé sorolják [[Émile Durkheim]]mel és [[Max Weber]]rel együtt.<ref>{{cite web |url= http://plato.stanford.edu/entries/weber/ |title= Max Weber |accessdate= 2014-12-29 | language= angol | date= 2014-01-18 | publisher= plato.stanford.edu}}</ref>

[[Paul Ricœur]] szerint [[Sigmund Freud]] és [[Friedrich Nietzsche]] mellett a „gyanú iskolájának”{{jegyzet*|A "gyanú iskolája" célja a leleplezés, annak bemutatása, hogy a "dolgok" (a társadalom, az élet és a tudat) másként állnak, mint ahogy azt általában gondolni szokták. Forrás: [http://mek.oszk.hu/01700/01709/01709.htm]}} nagy alakja.<ref>{{cite journal|author=Paul Ricoeur, |title=''Freud and Philosophy: An Essay on Interpretation'',|journal= New Haven and London, Yale University Press |volume=|issue=|pages=32 |year=1970|url= }}</ref> [[Karl Löwith]] Marxot és [[Søren Aabye Kierkegaard|Søren Kierkegaardot]] tekintette a [[Hegelianizmus|hegeli filozófia]] két legnagyobb letéteményesének.<ref>{{cite journal|author=Karl Löwith |title=''From Hegel to Nietzsche'' |journal= New York: Columbia University Press,|volume=|issue= |pages= 49 |year= 1991|month=|pmid=|pmc=|doi=|url= }}</ref>

Marx egész életét viták övezték, és halála után is rendszeresen felmerült, hogy a marxizmusnak nevezett ideológia és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] diktatúrája által követett [[marxizmus–leninizmus]] emberek millióinak gyötrelmet és szenvedést hozó szerepében milyen jelentőséggel bírt személye és gondolatainak súlya.<ref>{{cite web |author= Horváth Attila |url= http://www.hetek.hu/hatter/201402/marx_felelossege |title= Marx felelőssége |accessdate= 2014-12-29 | languagedate=magyar | date=2014-02-21 | publisher= hetek.hu}}</ref>

[[Detlev Claussen]] szociológus ''A zsidókérdéshez'' tartalmát bírálatában „nem materialistának és tudománytalannak” minősíti, mivel a polgárit megelőző és a polgári társadalom közötti különbséget nem képes megragadni és benne ragad az áru- és pénzforgalom elemzésében.{{refhely|Frindte 2006| 85. old.}} Ezzel szemben Marx ''A tőkében'' több társadalomkutató megállapítása szerint a történelmivé váló ökonómiai viszonyok bírálatával perspektívát nyitott az [[antiszemitizmus]] kezelésében, melyet csak olyan követői, mint például [[Theodor Adorno]] és [[Max Horkheimer]] A felvilágosodás dialektikája ''(Dialektik der Aufklärung, 1944)'' vittek tovább.{{refhely|Frindte 2006| 84–85. old.}}

Marx és Engels maguk is idővel, itt-ott megváltoztatták nézeteiket. Példaként említhető, hogy egymásnak ellentmondó kijelentések születtek azzal kapcsolatban, hogy szocialista forradalomnak feltétlenül egy magasan fejlett kapitalista országban kell kitörnie, vagy pedig akár a kapitalizmus fázisának átugrásával is létre jöhet a megfelelő, különleges körülmények között, mint azt maga Marx írja a [[Vera Ivanovna Zaszulics]]nak írt levelében.<ref>{{cite web |url= http://kapitalizmus.hvg.hu/2014/02/18/marx-miert-nem-hiszik-el/ |title= Marx: miért nem hiszik el? |accessdate= 2015-01-11 |date= 2014-02-18 |language=magyar |publisher= kapitalizmus.hvg.hu |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150401202558/http://kapitalizmus.hvg.hu/2014/02/18/marx-miert-nem-hiszik-el/# |archivedate= 2015-04-01 }}</ref>

Marx eszmeisége nagy hatást gyakorolt a világpolitikára és a szellemi életre.<ref name="Calhoun2002-23-24">{{cite book |author= Craig J. Calhoun |title= Classical sociological theory |url= https://books.google.com/books?id=6mq-H3EcUx8C&pg=PA23 |accessdate=2014-12-29 |year= 2002 |publisher= Wiley-Blackwell |id= ISBN978-0-631-21348-2 |pages= 23–24| |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url= http://news.bbc.co.uk/2/hi/461545.stm |title= World Marx the millennium's 'greatest thinker' |date= 1999-10-01 |accessdate= 2014-12-29 | publisher= BBC News| |language= angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.theguardian.com/politics/2005/jul/17/comment.theobserver1 |author=Francis Wheen |title=Why Marx is man of the moment |date=2005-07-17 |accessdate=2014-12-29 | publisher= The Guardian| |language=angol}}</ref><ref name="Allan2010">{{cite book |author=Kenneth Allan |title=The Social Lens: An Invitation to Social and Sociological Theory |url=https://books.google.com/books?id=KEgg5g0d-fgC&pg=PA68 |accessdate=2014-12-29 |date=2010-05-11 |publisher=Pine Forge Press |isbn=978-1-4129-7834-7 |page=68| |language=angol}}</ref> Munkássága eredményeként jött létre a modern [[szociológia]], komoly örökséget hagyott a közgazdasági gondolkodásra és nagy hatást gyakorolt a filozófiára, az irodalomra, a művészetekre és szinte az összes tudományágra.{{refhely|Singer 1980}}<ref>{{cite journal |author=Bridget O'Laughlin |title=Marxist Approaches in Anthropology |journal=Annual Review of Anthropology |volume=4 |issue=2 |pages=341–70 |year=1975 |month=október |doi=10.1146/annurev.an.04.100175.002013 |url= }}</ref><ref>{{cite journal |author= S. L. Becker |title= Marxist Approaches to Media Studies: The British Experience |journal= Critical Studies in Mass Communication |volume= 1 |issue= 1 |pages= 66–80 |year= 1984 |url=}}</ref><ref>{{cite journal |author= Manuel Alvarado, Robin Gutch és Tana Wollen |title= Learning the Media: Introduction to Media Teaching |journal= Palgrave Macmillan |volume=|issue=|pagesyear= |year=1987|month=|pmid=|pmc=|doi=|url= }}</ref> Munkásságának eredménye, hogy az uralkodó kapitalista társadalmi renddel szembeni kritikai hangvétel felerősödött.<ref name="Calhoun2002-23-24"/>

Trierben szülőháza múzeumként működik.<ref>{{cite web |url= http://www.fes.de/karl-marx-haus/ |title= Leitbild Karl-Marx-Haus Trier |date= |accessdate= 2015-01-12 | publisher= fes.de | language= német}}</ref> A [[Német Demokratikus Köztársaság]]ban 1953-tól 1990-ig a [[Lipcsei Egyetem]]et Karl Marx Egyetemnek nevezték,<ref>{{cite web |url= http://www.britannica.com/EBchecked/topic/335479/University-of-Leipzig |title= University of Leipzig |date= |accessdate= 2015-01-12 | publisher= britannica.com | language= angol}}</ref> és [[Szászország]] egyik legnépesebb városa, [[Chemnitz]] a Karl-Marx-Stadt nevet viselte.<ref>{{cite web |url=http://www.chemnitz.de/ |title=Chemnitz weboldala |date= |accessdate=2015-01-12 | publisher=chemnitz.de | language=német}}</ref> [[Kelet-Berlin]] egyik leghíresebb sugárútja a [[Karl-Marx-Allee]], mely 1961-ben kapta ezt a nevet, melyet az 1990-es német újraegyesülés sem változtatott meg.<ref>{{cite web |author= Günter Peters |url= http://www.luise-berlin.de/bms/bmstxt01/0103prof.htm |title= »Nationale, klassizistische und fortschrittliche« Bautradition |accessdate= 2015-03-04 | publisher= Edition Luisenstadt, Berlinische Monatsschrift Heft 3/2001 | language= német |archiveurl= http://web.archive.org/web/20150402133409/http://www.luise-berlin.de/bms/bmstxt01/0103prof.htm |archivedate= 2015-04-02}}</ref> Eszméiből származtatott ideológiák adtak alapot több más a 20. században működő baloldali rendszernek.

[[Magyar Népköztársaság|Magyarország]]on a [[második világháború]]t követően hasonlóan más szocialista országokhoz személyi kultusz alakult ki körülötte. Utcákat, intézményeket neveztek el róla, szobrokat emeltek tiszteletére és kötelező tantárgyként oktatták tanait. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően ezek mára már a múlt homályába vesztek, de például 2014-ben nagy vita alakult ki, arról, hogy a korábban róla elnevezett [[Budapesti Corvinus Egyetem]] aulájában megmaradhat-e a szobra.<ref name="Calhoun2002-23-24"/><ref>{{cite web |url=http://kdnp.hu/news/tavolitsak-el-corvinus-egyetem-aulajabol-karl-marx-szobrat |title=Távolítsák el a Corvinus Egyetem aulájából Karl Marx szobrát |accessdate=2014-12-29 | language=magyar | date=2014-01-18 | publisher= kdnp.hu}}</ref><ref>{{cite web |author= Horváth Bence |url= http://444.hu/2014/01/20/fiatal-keresztenydemokratak-tiltakoztak-marx-szobra-ellen/ |title= Fiatal kereszténydemokraták tiltakoztak Marx szobra ellen |accessdate= 2014-12-29 | languagedate=magyar | date=2014-01-20 | publisher= 444.hu}}</ref> Az év szeptemberében KDNP-s politikusok követelésére a szobrot eltávolították onnan.<ref>{{cite web |url= https://index.hu/belfold/2014/09/15/elvittek_a_marx-szobrot_a_corvinus_aulajabol/ |title= Elvitték a Marx-szobrot a Corvinus aulájából |publisher= [[index.hu]] |author= Szalma Baksi Ferenc |date= 2014-09-15 |accessdate= 2018-05-13}}</ref>

2017. február 12-én, a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]on bemutatták ''A fiatal Karl Marx'' (Le jeune Karl Marx) című mozifilmet [[Raoul Peck]] rendezésében, melynek fogadtatása nagyon pozitív volt, történeti hitelessége számos elismerést kapott a kritikusok, sőt akadémikusok részéről is.<ref>{{cite web |url= https://www.insidehighered.com/views/2018/02/02/review-young-karl-marx| |title= 200 Years Young | author= Scott McLemee | publisher= Inside Higher Ed | date= 2018-05-02| |accessdate= 2018-05-12 | language= angol}}</ref> Michael Heinrich viszont felhívja a figyelmet a film történeti pontatlanságaira, s emlékeztet rá, hogy játékfilmmel és nem dokumentumfilmmel van dolgunk.<ref>{{cite web |url= https://mronline.org/2018/05/15/about-the-movie-the-young-karl-marx/| |title= About the movie 'The young Karl Marx' | author= Michael Heinrich | publisher= mronline.org | date= 2018-05-15| |accessdate= 2018-05-15 | language= angol}}</ref>

2018 májusában, Marx születésének kétszázadik évfordulóján, szülővárosában, Trierben leleplezték a kínai kormány által adományozott 4,5 méter magas szobrát. Az évfordulóra szervezett rendezvénysorozat megnyitóján részt vett [[Jean-Claude Juncker]] az [[Európai Bizottság]] elnöke is, aki beszédében megvédte Marxot, kreatív, jövőbe látó filozófusnak nevezte, aki ''„nem felelős a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik örökösének és követőinek vallották magukat”.''<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/vilag/20180504_Valoszinutlenul_sok_tiltakozo_levelet_kapott_Juncker_Marx_melatasaert | title= "Valószínűtlenül sok" tiltakozó levelet kapott Juncker Marx méltatásáért | author= | publisher= HVG | date= 2018-05-04| |accessdate= 2018-05-12 | language=magyar}}</ref>

2018. május 2-án a német [[ZDF]] televíziós csatorna bemutatta a ''Karl Marx − Ein deutscher Prophet'' („Karl Marx: egy német próféta”) című dokumentumdrámát, mely Marx életét és munkásságát, valamint azt a történelmi és társadalmi hátteret elemzi, amelyben Marx művei megszülettek (rendezte [[Christian Twente]]).<ref>{{cite web | url = https://www.zdf.de/dokumentation/dokumentation-sonstige/karl-marx---der-deutsche-prophet-100.html | title = Karl Marx - der deutsche Prophet. Dokudrama mit Mario Adorf | work = ZDF Dokumentation | date = 2018-05-02 | accessdate = 2018-05-15 | language = német}}</ref> A dokumentumfilmben kutatók és szakértők elemzik a korszak összefüggéseit. Dramatizált életrajzi részeket is beleszőttek. Marxot [[Mario Adorf]] alakítja, aki évek óta szorgalmazta ezt a lehetőséget.<ref>{{cite web | url = https://www.abendblatt.de/kultur-live/tv-und-medien/article214117255/Mario-Adorf-ueber-die-Aktualitaet-von-Karl-Marx.html | title = Mario Adorf über die Aktualität von Karl Marx | work = Hamburger Abendblatt / DPA | date = 2018-04-18 | accessdate = 2018-05-15 | language = német}}</ref>

*{{hely|Böhm-Bawerk 1896}}{{CitWeb |url= http://www.marxists.org/deutsch/referenz/boehm/1896/xx/index.htm |szerző= Eugen von Böhm-Bawerk |cím= Zum Abschluss des Marxschen Systems |alcím= |közreműködők= |weblap= |nyelvkód=de|hely=Gießen |kiadó= Horst Meixner und Manfred Turban Verlag:Andreas Achenbach| |év=1896 |oldal=65 |elér=2015-01-06 |formátum=htm|méret= |archívurl= |archívdátum= |doi= |egyéb= Sammelwerk: Etappen Bürgerlicher Marx-Kritik Band 1 |idézet=}}

*{{hely|Hirsch 1962}}{{CitLib |szerző= Helmut Hirsch |cím= Marx und Moses. Karl Marx zur „Judenfrage“ und zu den Juden |egyéb=| kiadó= Peter Lang| |hely= Frankfurt a. M. |év= 1980| |isbn= 3820460411}}

*{{hely|Silberner 1962}}{{CitLib |szerző= [[Edmund Silberner]] |cím= Sozialisten zur Judenfrage |alcím= Ein Beitrag zur Geschichte des Sozialismus vom Anfang des 19. Jahrhunderts bis 1914.|egyéb= Arthur Mandel fordítása angol eredetiből| |kiadó= Colloquium Verlag| |hely= Berlin |év= 1962}}

* {{cite book | author = [[Friedrich Engels]] | title = Karl Marx. | series = Karl Marx és Friedrich Engels Művei (MEM) 16 | origyear = 1869 | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1964 | pages = 351–355}}

* {{cite book | author = Friedrich Engels | title = Karl Marx | series = Karl Marx és Friedrich Engels Művei (MEM) 19 | origyear = 1877 | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1969 | pages = 98–107}}

* {{cite book | author = Friedrich Engels | title = Marx, Heinrich Karl | series = Karl Marx és Friedrich Engels Művei (MEM) 22 | origyear = 1892 | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1970 | pages = 316–324}}

* {{cite book | author = Karl Marx – Friedrich Engels | title = Az összetartozás öröme. [Szerelemről, szeretetről, barátságról, szolidaritásról.] | editor = Heinrich Gemkow | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1987 | pages = 280}}

* {{cite book | author = [[Vlagyimir Iljics Lenin]] | title = Karl Marx. Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével | series = Lenin Összes Művei (LÖM) 26 | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1971 | pages = 37–83 | others = [Megírás ideje: 1914. július–november; első megjelenés rövidített, szerkesztett formában a Granat Lexikon szócikkeként, 28. köt. Pétervár 1915. ; első csonkítatlan megjelenés: 1924. – Lényegre törő életrajzi vázlat és a marxizmus lenini interpretációjának mesterien tömörített verziója.]}}

* {{cite book | author = Auguste Cornu | title = Marx és Engels. 1845–1846. | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1970 | page = 551}}

* {{cite book | editor = P. N. Fedoszejev, L. I. Golman, A. I. Malis | title = Karl Marx. Életrajz | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1971 | pages = 698}}

* {{cite book | author = George Cogniot | title = Kortársunk, Marx | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1971 | pages= 212}}

* {{cite book | editor = Ruth Stolz | title = A Marx-család és Lafargue. Levelek, visszaemlékezések | publisher = Kossuth Könyvkiadó | location = Budapest | year = 1973 | pages = 259}}

* {{cite book | author = Vladimir Sergeevic Busin | title = Semmi mást, csak az életünket. Fejezetek Karl Marx és Friedrich Engels életéből | publisher = Kozmosz Könyvkiadó / Kárpáti Könyvkiadó | location = Budapest / Uzsgorod | year = 1979 | pages = 298 old |isbn = 963-211-329-2}}

|url= http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/index.htm

|title= Hungarian Section Index: Karl Marx

|publisher= marxists.org

|accessdate= 2018-05-15}}

|url= http://www.fes.de/marx/index_e.htm

|title= Karl Marx Museum Trier

|publisher= fes.de

|accessdate= 2018-05-15

|language= német}}

|url= https://marx200.org/en

|title= Marx 200

|publisher= Rosa Luxemburg Stiftung

|accessdate= 2018-05-15

|archivedate = 2014-03-07}}

|url= http://www.urbanlegends.hu/2009/02/karl-marx-idezet-bedolt-hitelek-kommunizmus/

|title= Világválság: Marx tanai újra támadnak, ezúttal a neten

|publisher= urbanlegends.hu

|work= Hamis Marx-idézet a weben

|accessdate= 2015-01-11}}