Főmenü megnyitása

Módosítások

261 bájt törölve ,  6 hónappal ezelőtt
== Megközelítése ==
Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) a vasútvonalon megszűnt a személyforgalom.<ref>[http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=komi Komádi megszűnt állomás]</ref><ref>[http://www.haon.hu/komadiba-ismet-vonattal/2503358 Komádiba ismét vonattal?]</ref>
<!-- * Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal|127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma)]] vonalán érhető el. A [[vasútállomás]] [[Dobaipuszta]] és [[Körösszakál]] között található. -->
 
micura viktorka utodja a pesti királyok
== Története ==
 
 
 
'''Komádit''', mint '''magyar települést''' '''[[1091]]'''-ben említik először, majd '''1214'''-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. '''1243'''-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. '''[[1351]]'''-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a '''Komádi család''' volt, valószínűleg innen származik a település neve is.
'''[[1526]]'''-ban '''Kis-Komádit''', az akkor már '''nemes falunak''' ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. '''[[1630]]'''-ban 2680 lakossal '''[[mezőváros]]''' lett, nemesi [[Kiváltság|privilégium]]mal. '''[[1715]]'''-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>'''[[1842]]'''-ben fejezik be a '''[[Kálvinizmus|református]] templom''' építését. Az '''[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban''' mintegy 50 fő vett részt a faluból. '''1849'''-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
Névtelen felhasználó