„Bocskaikert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
39. sor:
== Nevezetességek ==
Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása, korszerű játszótere, emellett pedig számos kis üzlete (élelmiszerboltok, zöldség- és hentesáru boltok, autósbolt, állateledel-, vas-műszaki-, ruházati-, virág-ajándék üzlet, ezen kívül több szépségszalon- fodrászat illetve kozmetika) van.
A Vakegér Vendéglő pub-ként, a Vadász Bisztró, Bocskaikert egyetlen gyors büféjeként szolgál, ahol pár percen belül rendkívül finom és ízletes Gyros ételeket, hamburgereket és frissítő italokat szolgálnak fel az oda látogatók számára.
A messze ismert Véndiófa Csárda az egyik nevezetessége a településnek. Amellett, hogy nagyon sokan megállnak a 4. sz. főútvonalon haladva Bocskaikertben azért, hogy betérjenek a Véndiófa Csárdába étkezés céljából, számos rendezvénynek adott már és ad is helyszínt, többek között esküvőknek, báloknak, osztálytalálkozóknak, banketteknek, céges partiknak, születésnapi összejöveteleknek vagy akár spontán baráti összejöveteleknek.
 
Híres írók, művészek is alkottak itt. Németh László író 1942 és 1946 között élt itt. A róla elnevezett utca és az egykori háza őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a házon elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is csendességet talált alkotásaihoz. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen.
Bocskaikert nevezetessége továbbá az óvoda egykori épülete, amelyet mára már a nagy létszám miatt bővítettek. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Dugó csárda néven működött az 1920-as évek elejéig, ezután iskolává alakították. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet a mai napig nem találtak.
 
A településtől nyugatra halad el a [[szarmata|szarmaták]] által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala.