'''Erkel Ferenc''' ([[Gyula (település)|NémetgyulaAnulu]],<ref>{{cite web|url=http://erkelemlekhaz.hu/index.html#eletrajz |title=Erkel Ferenc életrajza |publisher=Erkel Ferenc Emlékház |accessdate=2017-05-10}}</ref> [[1810]]. [[november 7.]] – [[Budapest]], [[1893]]. [[június 15.]]) [[Magyarok|magyar]] [[zeneszerző]], [[karmester]], [[zongora]]művész és sakkmester, a [[Pesti Sakk-kör]] első elnöke. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte [[Kolozsvár]]ott, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. [[Pest (történelmi település)|Pesten]] [[1834]]-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a [[Pesti Városi Német Színház]]nál, valamint a [[Budai Magyar Színjátszó Kör]]nél dolgozott karnagyként. [[1837]]-ben a [[Pesti Magyar Színház]]hoz, a későbbi [[Nemzeti Színház]]hoz került előbb [[ügyelő]]i, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. [[1840]]-ben írta meg első operáját, a ''[[Bátori Mária|Bátori Máriát]]''. A szövegkönyv szerzője [[Egressy Béni]], aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. [[1844]]-ben megnyerte a [[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] ''[[Magyarország himnusza|Himnuszának]]'' megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg [[1853]]-ban a [[Budapesti Filharmóniai Társaság|Filharmóniai Társaság]], amelyet számtalan esetben vezényelt. ''[[Bánk bán (opera)|Bánk bán]]'' című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, [[1861]]-ben mutatták be. Közreműködött a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] megalakításánál ([[1875]]), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az [[1884]]-ben megnyíló [[Magyar Állami Operaház|operaház]] főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban [[olasz zene|olasz]] és [[francia zene|francia]] operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar [[verbunkos]] zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves [[sakk]]ozó volt, az [[1864]]-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.
