Wikipédia

„Szekrényessy József” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
26. sor:
A betiltott egyletek és a Nemzeti Kaszinó pótlására 1851–1856 között bérelte a [[Császárfürdő]]t, ahol nyaranta országos hírű társas összejöveteleket, bálokat tartott. E rendezvényein felléptette a [[Nemzeti Színház]] művészeit, emellett komolyzenei koncerteket, jótékonysági estélyeket szervezett, és a magyar népzene és nemzeti érzés serkentését szolgáló cigányzenekarokat léptetett fel. Az ország legjelentősebb prímásait bandájukkal ([[Egressy Béni]] vezetése alatt) Szekrényessy anyagi és erkölcsi támogatás mellett szervezte egységbe (Nemzeti Zenetársaság). A Nemzeti Casinót télen [[Úri utca]]i háromemeletes házában működő ún. Szekrényessy-szalon összejöveteleivel pótolta, ahol a kor vezető írói, költői, művészei adtak egymásnak találkozót ([[Vörösmarty Mihály]], [[Vahot Imre]], [[Kuthy Lajos]], [[Irinyi János]] és [[Irinyi József]], [[Mátray Gábor]] stb.).
 
Roppant vagyonát kulturális és társas összejövetelek szervezésére fordította, ennek értelmében a Császárfürdő mellett, bérelte a [[Margit-sziget]]et, ahol nagyszabású Népünnepélyeket szervezett, a Laszlovszki-majort, ahol fürdőt építtetett ki, és 1852-ben ugyanott kölcsönkönyvtárat és olvasószobát hozott létre. Bérelte továbbá az [[Orczy-kertpark]]etot, ahol ugyancsak a pesti polgárság számára szervezett társas összejöveteleket.
 
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] mellett elterülő régi [[Füvészkert (Budapest)|Füvészkert]] bérlésével, a szegény fővárosi gyermekek számára alakított ki igazi gyermekparadicsomot, ahol bábszínházat (Paprika Jancsi bohózatokkal), Kördét, azaz körhintát, gyermeksétányokat, fagylaltos árudákat állított üzembe, s a nagyobb gyermekek részére testgyakorló pályákat és a Király utcában lévő üres telkén, egész télen át működő lovardát bocsátott jutányosan a fővárosiak rendelkezésére.
 
A [[HeintziHeinrich Hentzi]] osztrák tábornok ágyúzásai következtében komoly sérüléseket szenvedett régi [[Pesti Vigadó]] (Reudot) épületét is részlegesen helyreállítva, bálokat rendezett. Ugyancsak, a nagy károkat szenvedett, és Széchenyi István büszkeségei közé számító Lóversenyteret is kibérelte, és roppant anyagi ráfordítással helyreállíttatta. A [[Bach-korszak]] nagy társadalmi demonstrációi közé tartozott a lóversenyek látogatása, ami a korabeli Pest legnagyobb megmozdulásának számított. Ugyancsak az [[1850-es évek]]ben bérelte ki a sógornője [[Szekrényessy Endre|Szekrényessy Endréné]], született [[Rumbach Hermina]] nagyapja ([[Rumbach Sebestyén]]) által alapított és vasas vizéről ismert, ún. Rumbach-féle fürdőt, illetve 1862-ben a [[Rudas fürdőgyógyfürdő]]t, valamint a [[Fejér megye]]i [[Bodajk]] község fürdőjét, annak felvirágoztatása ugyancsak az ő nevéhez köthető. 1841-ben építtette fel újpesti birtokán, elegáns, [[klasszicizmus|klasszicista]] kúriáját, amit jelentős, több holdnyi [[angolpark]] övezett, amely szintén a kor jeleseinek gyülekezőhelyéül szolgált, és egyben Újpest legkorábbi villája volt. 1842-ben vette feleségül zadjeli Slachta Etelkát, aki maga is gyakorló irodalmár hírében állt a korabeli közvélemény előtt.
 
Széchenyi javaslatára részt vett a Nemzeti Színház igazgatói pályázatán, amelyen azonban újításai miatt igényelt összegei miatt, a választmány nem mellette döntött. A színházhoz való kötődése azonban megmaradt, később a Nemzeti Színház számára vígjátékpályázatot rendezett, és több ízben tartott jótékonysági bált a színház nyugdíjalapjának javára, aminek létrejötte ugyancsak az ő nevéhez kötődik.
40. sor:
1860-ban a pesti belvárosi közjegyzőséget megszervezve, a főváros első (modern) közjegyzője lett. 1861-ben a Helytartótanácsnak javaslatot tett a pesti egyetemen felállítandó ún. Fürdészeti Tanszékre. 1870-ben Újpesten népgyűlést hívott össze egy felállítandó helyi betegápolda (kórház) ügyében. A fővárosban csirke-, fácán-, teknős- és pávatojás keltetővel kísérletezett, s utóbb azt létre is hozta. A református egyház és Pesten felállítandó főiskolájának ügyét lelkesen támogatta mint választott egyházi tanácsnok.
 
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros közlekedésének ügyében. A Császárfürdő és [[Óbuda]] között, saját költségén a „Bátor” nevű gőzhajót járatott, e mellett a fővárosiak mulattatására vitorlás naszádot (kiránduló hajó) állíttatott üzembe. A [[budaiBudai várVárnegyed]] és a Császárfürdő között, óránként közlekedő gyorskocsikat működtetett, ugyanakkor 1854-ben Budáról Téténybe társaskocsikat helyezett forgalomba, az ún. Szekrényessy-omnibuszok ugyancsak nagy forgalmat bonyolítanak le [[Buda]] és [[Óbuda]] között. 1851-ben tervbe vette a [[Zugliget]]ből a Császárfürdőig kiépítendő vaspálya lehetőségét, de ennek megvalósulására nincsenek adataink, ellenben a Császárfürdőbe vezető főbb útszakasz kijavítása és Argandi-lámpákkal való kivilágítása megvalósult, amint Pest-Újpest-Dunakeszi közötti társaskocsi vállalata is.
 
Termékeny élete után, az 1860-as évek vége felé feleségével újpesti kúriájukba vonult vissza. Hatvanhat esztendősen, 1877. augusztus 7-én itt érte a halál. Gyermekei közül ismertebb [[Szekrényessy Kálmán]] első magyar úszóbajnok, [[Szekrényessy Árpád]] földbirtokos, mecénás az [[edelény]]i városi múzeum névadója és [[Szekrényessy Margit (író)|Szekrényessy Margit]] írónő.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szekrényessy_József”