Szerkesztő:Beroesz/KÁSZ

Kisdelta
Ország(ok)	Magyarország,
Hely	Békés megye
Típus	szükségtározó
Átlagos mélység	4,2 m
Víztérfogat	25,6 millió m³ km3
Tszf. magasság	167,50 m
Települések	Gyula
Elhelyezkedése
Kisdelta Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 21° 17′ 34″46.693333333333, 21.292777777778
Kisdelta Pozíció Békés vármegye térképén
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kisdelta árvízi szükségtározó Magyarország egyik első olyan létesítménye, amelynek célja kifejezetten az árvizek idején a folyókon levonuló árhullám szintjének csökkentése. A tározó Gyula város közigazgatási területén, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös találkozásánál, a két folyó által közrezárt háromszög alakú területen helyezkedik el.

A tározó építése előtt tározó helyén a Remete nevű külterület helyezkedett el. A területen a gyulai szántóterületeken a Köröstáj MgTSZ gazdálkodott, ám ezek mellett nagy számú, főként háztáji állattartással foglalkozó tanyagazdaság működött. A területet két oldaláról árvízvédelmi töltés védte.

A tározó első tervezete

A tározás lehetősége már az 1950-es években felmerült, amikor az állam Körösök-vidékének vízgazdálkodási problémáira keresett megoldást. A békési duzzasztómű 1960-as években megkezdett létesítésekor már az egyik lehetséges forgatókönyv volt, hogy a duzzasztó fölötti térségben egy tározót alakítanak ki, amelynek vizét a környék vízhiányának enyhítésére használnák fel. A Kocsis Árpád és és Szabó Elek által előbb fel-, majd elvetett tározó azonban a később megvalósulttól alapvetően elütő feladattal bírt. A tározót vízgazdálkodási céllal javasolták megépíteni, ezért abban folyamatosan vizet tároztak volna. Az 1960-as években tervezett tározót kétféle módon is fel lehetett volna feltölteni. Az elsődleges feltöltési mód a Fehér-Körös 128,3 fkm szelvényében telepített 2m³/s kapacitású úszó vízkivétel, az ún. Szeregyházi vízkivételi mű megépítése lett volna. A tározó magasabb szintű feltöltését tette volna lehetővé a Szeregyházi vízkivétel kapacitásának provizóriumokkal történő kiegészítése, amely a vízkivétel kapacitását 5m³/s értékre emelte volna. Kezdettől fogva tervezték, hogy a tározót az árvizek idején a szivattyúk működtetése nélkül is feltölthessék. E célból javasolták, hogy a Fehér-Körös 128,5 fkm szelvényében egy árapasztó surrantót építsenek, amely 50m³/s-es teljesítménnyel lett volna képes feltölteni a tározót.

A tervezett tározót azonban a szintén akkoriban épülő tiszai tározóknál jóval drágábban működött volna. Míg a Tiszai víz tározásának ára 3Ft/m³ volt, addig a kisdeltai tározás ára meghaladta 8 Ft/m³ volt. Ezzel az árral a Gyula melletti tározás versenyképtelennek bizonyult a más változatokkal szemben, így elvetették.