„Szerkesztő:Beroesz/KÁSZ” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Tó infobox |név = Kisdelta |kép = |képaláírás = A szükségtározó beeresztő műtárgya |országok = {{zászló|Magyarország}} Magyarország,<br> |hely…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. április 4., 13:25-kori változata
Kisdelta | |
Ország(ok) | Magyarország, |
Hely | Békés megye |
Típus | szükségtározó |
Átlagos mélység | 4,2 m |
Víztérfogat | 25,6 millió m³ km3 |
Tszf. magasság | 167,50 m |
Települések | Gyula |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 21° 17′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 21° 17′ 34″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kisdelta árvízi szükségtározó Magyarország egyik első olyan létesítménye, amelynek célja kifejezetten az árvizek idején a folyókon levonuló árhullám szintjének csökkentése. A tározó Gyula város közigazgatási területén, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös találkozásánál, a két folyó által közrezárt háromszög alakú területen helyezkedik el.
A tározó építése előtt tározó helyén a Remete nevű külterület helyezkedett el. A területen a gyulai szántóterületeken a Köröstáj MgTSZ gazdálkodott, ám ezek mellett nagy számú, főként háztáji állattartással foglalkozó tanyagazdaság működött. A területet két oldaláról árvízvédelmi töltés védte.
A tározó első tervezete
A tározás lehetősége már az 1950-es években felmerült, amikor az állam Körösök-vidékének vízgazdálkodási problémáira keresett megoldást. A békési duzzasztómű 1960-as években megkezdett létesítésekor már az egyik lehetséges forgatókönyv volt, hogy a duzzasztó fölötti térségben egy tározót alakítanak ki, amelynek vizét a környék vízhiányának enyhítésére használnák fel. A Kocsis Árpád és és Szabó Elek által előbb fel-, majd elvetett tározó azonban a később megvalósulttól alapvetően elütő feladattal bírt. A tározót vízgazdálkodási céllal javasolták megépíteni, ezért abban folyamatosan vizet tároztak volna. Az 1960-as években tervezett tározót kétféle módon is fel lehetett volna feltölteni. Az elsődleges feltöltési mód a Fehér-Körös 128,3 fkm szelvényében telepített 2m³/s kapacitású úszó vízkivétel, az ún. Szeregyházi vízkivételi mű megépítése lett volna. A tározó magasabb szintű feltöltését tette volna lehetővé a Szeregyházi vízkivétel kapacitásának provizóriumokkal történő kiegészítése, amely a vízkivétel kapacitását 5m³/s értékre emelte volna. Kezdettől fogva tervezték, hogy a tározót az árvizek idején a szivattyúk működtetése nélkül is feltölthessék. E célból javasolták, hogy a Fehér-Körös 128,5 fkm szelvényében egy árapasztó surrantót építsenek, amely 50m³/s-es teljesítménnyel lett volna képes feltölteni a tározót.
A tervezett tározót azonban a szintén akkoriban épülő tiszai tározóknál jóval drágábban működött volna. Míg a Tiszai víz tározásának ára 3Ft/m³ volt, addig a kisdeltai tározás ára meghaladta 8 Ft/m³ volt. Ezzel az árral a Gyula melletti tározás versenyképtelennek bizonyult a más változatokkal szemben, így elvetették.