„Magasz kürénéi király” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
Életéről nem sokat tudunk. A források szerint apja egy közrendű, bizonyos Philipposz volt. Mostohája, I. Ptolemaiosz a [[Kr. e. 310]]-es években hódította meg az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] [[Küréné]]t, ahol [[Kr. e. 298]]-ra stabilizálta hatalmát. A tartomány élére [[Kr. e. 300]] körül Magaszt nevezte ki, aki valószínűleg Egyiptomtól függő helytartóként kormányzott, bár elképzelhető, hogy tiszteletbeli királyi címet is kapott. Amikor apja meghalt, fellázadt, és önállósította magát.
 
Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő [[Paraetonium]]ig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő [[kelta]] katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. [[Kr. e. 275]]-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya stabilizálta [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] hatalmát, szövetségre lépett Magasszal, (megpecsételésként feleségül adtaadva hozzá Apama nevű lányát), akivel [[Kr. e. 274]]-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az [[I. szíriai háború]]t.
 
Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére, ezúttal bevette Paraetoniumot, már [[Alexandria]] városát fenyegette. Magasz befejezte a háborúskodást, amint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, csecsemőkorú lányát, [[II. Bereniké|Berenikét]] pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi [[III. Ptolemaiosz Euergetész|III. Ptolemaiosz Euergetésszel]] jegyezték el.