„Perszepolisz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
0 forrás archiválása és 4 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
549. sor:
Az elnéptelenedett város kifosztása, köveinek, szobrainak elhordása az eltelt évszázadok alatt folyamatos volt. A térségben a város pusztulása után előbb a szeleukidák, majd párthusok, később a szászánidák uralkodtak a 7. századi arab invázióig,<ref>{{Opcit |n=Szentirmai |o =29}}</ref> majd [[Oszmán Birodalom|török]], [[Afganisztán|afgán]] népek alakítottak birodalmakat ([[Szeldzsuk törökök]], [[Gaznavidák]], [[Gúridák]]), majd a [[mongolok]], később [[Timur Lenk]] harcosai pusztították a területet. A türk eredetű [[Síita iszlám|síita]] [[Szafavidák]], majd a [[kádzsárok]] után az európai, angol, orosz befolyás taszította politikai, gazdasági függésbe az országot.<ref>{{Opcit|n =Szentirmai |o=35–40}}</ref> A hatalmat az 1920-as években magához ragadó, modernizációs törekvésekkel fellépő [[Reza Pahlavi iráni sah|Reza Pahlavi]] képtelen volt úrrá lenni az országot sújtó nehézségeken; fia, a nyugati hatalmak bábjának tekintett [[Mohammad Reza Pahlavi iráni sah]] azonban már a hatvanas évektől kezdve hatalmának legitimitását kereste az óperzsa idők Perszepoliszában. 1971-ben világraszóló ünnepség keretében, magát az „árják világosságának” nyilvánítva, Perszepolisz város közvetlen közelében, gyakorlatilag még feltáratlan területeken sátorvárost építtetett, és mintegy 100 millió dolláros ünnepségsorozat keretében hitet tett az ősi perzsa birodalom folytonossága mellett. Az országban fennálló szegénység és az ünnepség kontrasztja felbőszítette a néptömegeket.<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/20080729_okori_zsarnok_elott_tiszteleg_az_ensz| title=Ókori zsarnok előtt tiszteleg az ENSZ| accessdate=2010-04-21| author= |publisher=Múlt-Kor Kft.|format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091017055403/http://www.mult-kor.hu/20080729_okori_zsarnok_elott_tiszteleg_az_ensz |archivedate=2009-10-17}}</ref>
 
Az 1979-es [[iráni forradalom]] után a síita klérus az iszlám köztársaság elveinek megfelelően többször próbálkozott az ősi perzsa történelem emlékeinek felszámolásával, Perszepolisz buldózeres megsemmisítése kormányzati szinten is felmerült.<ref>{{cite web |url=http://www.cna.org/sites/default/files/research/D0019397.A1.pdf |title=The Persian Complex: A Centuries-old Quest for Respect |accessdate=2013-03-08 |first=Mary Ellen |last=Connell |coauthors=McQuaid, Julia Voelker |publisher=CNA |format=PDF }}{{Halott link|url=http://www.cna.org/sites/default/files/research/D0019397.A1.pdf |date=2019-04 }}</ref> Az óperzsa kultúra szimbóluma az iráni történelemszemlélet neuralgikus pontja lett. A síita „túlzók”, akik nem ismerték el a perzsák iszlám előtti történelmének fontosságát (hiszen a nép a [[Korán]] szerint akkor még a ''„tudatlanság”'', a [[Dzsáhilijja]] állapotában élt), az iszlám előtti korszak feledésére és negligálására törekedtek. Azok, akik nem hittek az iszlám forradalom politikai szabadságot és gazdasági jólétet ígérő társadalmában, az iszlám keretein kívül keresték önérzetük és identitásuk forrását.<ref>{{cite web |url=http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |title=Cultural genocide in the name of Islam|accessdate=2010-04-21|first=Amil |last=Imani| publisher= American Thinker (Enom, Inc.)|lanuage=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110524130645/http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |archivedate=2011-05-24}} Továbbá:
* {{cite web|first=Amil |last=Imani |title=The Iranian Cultural & Natural Heritage Year (International Committee to Save the Archeological Sites of Pasargad) |url=http://www.savepasargad.com/New-050508/Amil_Imani.htm |accessdate=2010-04-26 |language=angol |work=savepasargad.com |isbn= |pages= |quote=Over its life span, the Islamic Republic zealots have tried innumerable times to cleanse the pre-Islamic Persian heritage in the name of Islam. First, they declared war against the Persian New Year or “Nowruz”, and then, they attacked other Persian traditions and customs. In 1979, Khomeini's right-hand man, the Ayatollah Sadegh Khalkhali, tried to bulldoze Iran’s greatest epical poet Ferdowsi's tomb and Persepolis palace. Fortunately, the total bulldozing of the relics of the palace was averted by Iranian patriots who wished to preserve their heritage; who literally stood in front of the bulldozers and did not allow the destruction of this heritage of humanity. |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091005090729/http://savepasargad.com/New-050508/Amil_Imani.htm |archivedate=2009-10-05}}
* {{cite web|author=|editor= |title=The Epic of Iran |first=Reza |last=Aslan |url=http://www.nytimes.com/2006/04/30/books/review/30aslan.html?pagewanted=1&_r=3 |accessdate=2010-04-26 |date=2006-04-30 |publisher=The New York Times |language=angol |archivedate=2011-11-17 |archiveurl=http://liveweb.archive.org/http://www.nytimes.com/2006/04/30/books/review/30aslan.html?pagewanted=1&_r=3}}</ref>