„Pompeii” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
72. sor:
== Az ásatások története ==
Az első leletekre [[1592]]-ben bukkant rá [[Domenico Fontana]], [[nápoly]]i mérnök, aki a [[Sarno]]-folyó csatornázási munkálatait vezette. Ekkor kerültek a felszínre az első [[márvány]]táblák, érmék, amelyek iránt akkoriban nem volt nagy tudományos érdeklődés. A területet, amelyet a 79-es kitörés után gyéren laktak, a helybéliek ''La Cività'' (azaz ''A város'') név alatt emlegették.<ref name="Amery">{{cite book|last=Amery|first=Colin|coauthors=et al.|title=The Lost World of Pompeii|publisher=Frances Lincoln ltd|date=2002|pages=29-47|chapter=Rediscovery and Excavation|isbn=0711219664|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3|language=angol}} {{Wayback|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3 |date=20131229061120 }}</ref><ref name="BerryEarliest">{{cite book|last=Berry|first=Joanne|title=The Complete Pompeii|pages=36-41|chapter=The Earliest Excavations|language=angol}}</ref><ref name="GuzzoDiscovery">{{cite book|last=Guzzo|first=Giovanni Pietro|title=Pompeii: The History, Life and Art of the Buried City|editor=Panetta|pages=26-27|chapter=The Discovery of Pompeii|language=angol}}</ref>
D’Elboeuf herceg, miután felkeltette figyelmét a leletek híre, nagyobb birtokot vásárolt ezen a területen és terv nélküli ásatásokba kezdett, amelyek során három [[márvány]]szobrot talált, ezek később ''a drezdai nők'' név alatt váltak ismertté. A szobrokat [[Savoyai Jenő]] [[Ausztria|osztrák]] herceg vásárolta meg, majd a [[II. Frigyes Ágost szász király|II. Frigyes Ágost]] szász [[választófejedelem]] tulajdonába kerültek, és ő udvarába, [[Drezda|Drezdába]] szállíttatta őket (innen az elnevezésük). A szobrok iránt nagy érdeklődést mutatott a fejedelem lánya, [[Szászországi Mária Amália spanyol királyné|Mária Amália]], aki miután [[Nápolyi Királyság|nápolyi]] királyné lett, rávette férjét az ásatások folytatására.<ref name="Amery" /><ref name="BerryEarliest" />
145. sor:
* négyek tanácsa: két ''duumviri iure dicundo'' és két ''[[aedilis]]''
A ''populus'' – amelyet a város szabad férfi lakosai alkottak – választotta meg a [[magistratus]]okat és a papokat, illetve jóváhagyta a ''tízek tanácsának'' határozatait. Ez utóbbi ellenőrizte a város életének minden szektorát. Tagjai jó hírnévnek örvendő, jó mesterséget űző, gazdag városlakók lehettek. A ''négyek tanácsának'' tagjait évente újraválasztották és elsősorban jogalkotási és bíráskodási szerepük volt, ugyanakkor ők felügyelték a város pénzügyeit is. A különböző tisztséget betöltő magistratusok nem kaptak tiszteletdíjat.<ref>{{cite book|last=Amery|first=Colin|coauthors=et al.|title=The Lost World of Pompeii|publisher=Frances Lincoln ltd|date=2002|pages=56-60|chapter=The Body Politic|isbn=0711219664|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3|language=angol}} {{Wayback|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3 |date=20131229061120 }}</ref><ref>{{cite book|last=Berry|first=Joanne|title=The Complete Pompeii|pages=122-123|chapter=The Political Structure of Pompeii|language=angol}}</ref><ref>{{cite book|last=Berry|first=Joanne|title=The Complete Pompeii|pages=131-133|chapter=Politics and Propaganda|language=angol}}</ref>
* A '''fórum''' 32 m széles és 142 m hosszú, négyszög alakú tér, amelyet három oldalról árkádok határoltak. A város politikai és vallási központja volt. A [[szamniszok]] idejében az árkádokat két sor, [[Nocera Inferiore|nucerai]] kőből épített [[Oszloprend|dór oszlopsor]] tartotta. A mai (egysoros) kialakítását a [[Római Birodalom|római]] időkben nyerte el. A tér nyugati oldalán található a ''suggestum'', amelyről a szónokok beszéltek a néphez. A déli árkádsor előtt több talapzat is látható, amelyeken a város egykori hírességeinek szobra állt. A fórum északi oldalát [[Iuppiter|Jupiter]] temploma zárja, mindkét oldalán egy-egy diadalívvel.<ref name="Civic">{{cite book|last=Berry|first=Joanne|title=The Complete Pompeii|pages=126-131|chapter=Civic Buildings in the Forum|language=angol}}</ref>
271. sor:
[[Fájl:4 Pompei0030.jpg|bélyegkép|200px|Ízisz temploma]]
[[Fájl:Temple of Vespasian, Pompeii.jpg|bélyegkép|200px|Vespasianus temploma]]
A városban számos [[templom]] és [[szentély]] található, amelyekben elsősorban az [[Appennini-félsziget]]en élő kultúrák ([[szamniszok]], görögök, rómaiak) isteneit tisztelték. Emellett a birodalom terjeszkedésével párhuzamosan kibővülő kulturális és kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően keleti, főleg [[Ókori egyiptomi vallás|egyiptomi istenek]] számára is épültek templomok. A pompeii lakosok személyes vallásosságában nagy szerepet játszott a házioltár, amit elsősorban az otthont oltalmazó családi istenségek ''([[Lares]]'' és ''[[Penates]])'' tiszteletére emeltek.<ref>{{cite book|last=Amery|first=Colin|coauthors=et al.|title=The Lost World of Pompeii|publisher=Frances Lincoln ltd|date=2002|pages=62-64|chapter=Religion|isbn=0711219664|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3|language=angol}} {{Wayback|url=https://books.google.ro/books?id=Xqvxhwq3E9cC&printsec=frontcover&dq=pompeii&lr=&as_brr=3 |date=20131229061120 }}</ref><ref name="BerryGods">{{cite book|last=Berry |first=Joanne|title=The Complete Pompeii|pages=186-209|chapter=Gods, Temples and Cults|language=angol}}</ref>
* '''Aszklépiosz temploma''' a Via Stabiana mentén található. Homlokzata egyszerű, akárcsak belső kialakítása. Az udvar közepén álló [[oltár]]t [[Nocera Inferiore|nucerai]] [[vulkáni hamu|tufából]] faragták, mögötte négy korintoszi oszlop választja el a [[szentély]]től, ahol az imádott [[isten]] szobrát tartották. Korábban [[Iuppiter|Jupiter]] [[templom]]ának tartották, viszont az itt talált szobrok alapján valószínűbb, hogy [[Aszklépiosz]] számára épült a Kr. e. 3-2. században.<ref name="BerryGods" />
325. sor:
=== Építészet ===
[[Fájl:Pompejanum2.JPG|bélyegkép|200px|A Pompejanum Aschaffenburgban]]
Az építészetben Pompeii csak ritkán szolgált példaképül. Egyetlen nagy kivétel a Friedrich von Gartner által épített Pompejanum [[Aschaffenburg]]ban: ez a Dioszkuroszok házából merített ihletet. A pompeii építmények egyes darabjait más épületekbe is beépítették, mint például az elpusztított [[párizs]]i ''Palais de Prince Napoléon''ba.<ref>{{cite web|url=http://www.schloesser.bayern.de/deutsch/Schloss/objekte/as_pom.htm|title=Pompejanum|language=német|accessdate=2010-01-24}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.picure.l.u-tokyo.ac.jp/arc/mazois/kaidai/eng.html|title=Les Ruines de Pompei|last=Francois|first=Mazois|language=angol|accessdate=2010-01-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070702173211/http://www.picure.l.u-tokyo.ac.jp/arc/mazois/kaidai/eng.html|archivedate=2007-07-02}}</ref>
Az építészetben jóval gyakrabban utánozták a belső térkialkítást és diszítéseket. Előkelő palotákban pompeii szoba létesítése egészen a 19. század közepéig divatban volt. A [[london]]i [[Kristálypalota|Kristálypalotában]] létesített Pompeii Udvar ''(Pompeian Court)'' inkább egy eszményi építmény, mintsem a pompeii [[építészet]] újraalkotása.<ref>{{cite web|url=http://www.jstor.org/pss/29737292|title=Pompeii and the Crystal Palace|last=Hales|first=S.j|language=angol|accessdate=2010-01-24}}</ref>
385. sor:
* [https://web.archive.org/web/20080705124518/http://www2.pompeiisites.org/ Pompeii hivatalos honlapja angol és olasz nyelven]
* [http://www.pompeiana.org/ Pompeiana.org Pompeiivel kapcsolatos régészeti projektek összefoglaló oldala]
* [https://web.archive.org/web/20070818133904/http://hetilap.hetek.hu
* [http://pompei.lap.hu/ Pompei.lap.hu – Linkgyűjtemény]
| |||