Wikipédia

„Zilahi Kiss Béla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor:
'''Zilahi Kiss Béla''', ''Kiss Albert Béla'' ([[Kolozsvár]], [[1856]]. [[április 22.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9F6V-3?i=669&cat=982730 Kolozsvári ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1856. év.]</ref> – [[Gödöllő]], [[1911]]. [[július 24.]]) újságíró. Írói álneve Június.
 
== PályájaCsaládja ==
Közép-szolnok megyei református vallású köznemesi családból származott. [[Zilahy Károly|Zilahy (Kiss) Károlynak]] és [[Zilahy Imre|Zilahy Imrének]] másodízigleni unokatestvére. Apja, zilahi Kiss István gazdatiszt, majd jószágigazgató volt (meghalt 1880-ban). Édesanyja Nagy Rozália (Róza). 1856Nagyatyja Zilahi Kiss Márton, nagyanyja László Mária, atyja Zilahi Kiss István, anyja Nagy Róza volt. áprilisAtyja 291825. augusztus 27-én kereszteltékszületett a kolozs megyei Türén és meghalt 56 éves korában a szintén kolozs megyei Boóson, ahol gazdálkodott. Özvegye negyedszázaddal élte túl, meghalt 1906. október 12-én, 71 éves korában [[Nyírbéltek]]en. Zilahi Kiss István és Nagy Róza házasságából kilenc gyermek, négy fiú és öt leány született: Árpád, Albert Béla, Kálmán államvasúti hivatalnok, Berta (Ecsedy Károly református pap neje), Ilona, Gizella, Emma, Géza és KolozsvárottErzsébet.
 
== Pályája ==
Zilahi Kiss BélaBélát középiskolai1856. április 29-én keresztelték Kolozsvárott. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemen tanult tovább. Teológiát, bölcseletet és jogot hallgatott, [[Salamon Ferenc (történész)|Salamon Ferenc]] kedvelt tanítványa volt. 1880-ban az országos levéltárba került díjnoknak, [[Pauler Gyula]] alá. Ezen intézménynél 1885-ig viselt hivatalt. A kolozsvári egyetemi könyvtárban is dolgozott Szabó Károly alatt. Ekkortájt halt meg egymás után három testvére, amely szintén hozzájárult ahhoz, hogy Kolozsvárra menjen, ahol magához vette édesanyját és húgait. Ekkoriban dolgozott az ''Ellenzék''nek és a ''Kolozsvár''nak, színikritikák és történeti tanulmányok mellett több szocialista ízű cikket is publikált. Az 1890-es évek elején [[Sopron]]ban tanár és Bölöni S. intendánssága és [[Ditrói Mór]] igazgatósága alatt Kolozsvárott a nemzeti színház főrendezője és dramaturgja volt.
 
Az 1890-es évek közepén megvált a kolozsvári Nemzeti Színháztól, áttette lakhelyét Budapestre költözött s újságírói pályára lépett. 1898. április 30-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 24 évvel fiatalabb, [[rimaszécs]]i születésű Hevér Erzsébetet, Hevér István és Kamogya Júlia lányát.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRQ3-RV8?i=115&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 351/1898. folyószáma alatt.]</ref> A korkülönbség egyre jobban érződött köztük, a feleség egy idő után már inkább apjaként tekintett Zilahira. 1904-re elhidegültek egymástól, majd 1907-ben elváltak.<ref>4206/1907 sz. jogerős bpesti kir. ítélőtáblai ítélet.</ref> Zihali nagyon szerette feleségét, s sajátmaga könnyítette meg a válást és neje újból leendő férjhez menetelét, egyúttal a válás minden terhét és ódiumát magára vállalta. A kétség és remény, mely között hánykódott a válóper tartama alatt, testileg megőrölte, szellemi rugékonyságától megfosztotta. Nem tudott dolgozni, s a lelki csapáshoz, amit még fokozott Gizella húgának öngyilkossága és 1906 októberében édesanyja halála, anyagi zavarok is járultak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zilahi_Kiss_Béla”