„Ramon Llull” változatai közötti eltérés

3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
(3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
 
{{idézet2|''A szeretet hullámzó, szelek korbácsolta tenger, amelynek nincs kikötője, sem partja. A szerelmes a tengerbe vész, és vesztében elvesznek gyötrelmei és megszületnek teljességei''|Ramon Llull}}
[[Ferences rend|Szent Ferenc rendjébe]] lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a [[Kereszténység|keresztény]] hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "Ars magna Lulli", amelyet [[1276]]-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számológépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a [[Pápa (egyházfő)|pápákat]], hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét [[arab nyelv]]re, azután elindult [[Afrika|Afrikába]], hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint [[vértanú]]t ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái ''„Opera omnia”'' címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után. Ezek tanulmányozása során derült ki, hogy a döntéselméletben [[Condorcet-módszer]]nek nevezett eljárást is kidolgozta.<ref>{{Cite web |url=http://www.math.uni-augsburg.de/stochastik/lull/ |title=Archivált másolat |accessdate=2014-01-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140108014747/http://www.math.uni-augsburg.de/stochastik/lull/ |archivedate=2014-01-08 }}</ref>
 
== Irodalom ==
* Életéről és műveiről Degérando: Memoires de l'Académia des inscriptions et belles lettres 1814-19.: Helfferich, Ramon Lull. ([[Berlin]], 1858), és Canalezas I de Paula, Las doctrinas del Doctor R. Lullo ([[Madrid]], 1870).
* Ramon Llull: A szeretet filozófiájának fája (fordította, az utószót és a jegyzeteket irta Déri Balázs), Budapest, 1994
* [https://web.archive.org/web/20140104235153/http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9712/LANG1.pdf Láng Benedek: Raimundus lullus és az Ars Magna], minerva.elte.hu
 
'''Művei'''
== Források ==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* [https://web.archive.org/web/20140104224236/http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/nek/2005_1/19_szabo.pdf Szabó Mihály: Raimundus Lullus és hagyatéka - Raimundus Lullus a számítástechnika előfutára], portal.zmne.hu
 
== További információk ==
221 190

szerkesztés